Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
V« Százötvenharmadik Országos Üléshez. 1Q27 nőket az országgyűlésnek bírósága alá, melly törvény rendeletéből kitettszik az, hogy az országgyűlésnek bírói hatósága is mennyire felyülmúlja a’ több ítélőszékeknek hatóságokat. Mind ezeknél fogva midőn b. Vesselényi Miklós atyánkfia országgyűlés által jóvá hagyott téteményéért, Zudor János, Szalánczi Sámuel, — Laskai Josef, Jablontzai Elek atyánkfiái a’ törvényhatóságok által helyeslett hivatali kötelességek’ telyesitéséért, Ifj. g. Bethlen János, Imre György, Eresei János, Csejdi János, Barabás Mihály, Id. Farkas Sándor, Erdélyi János, László Antal, Követsi János Fogarasi Antal atyánkfiái közgyűlésen, - az á Ital hibásoknak nem talált, szavaikért, b. Kemény Pál, ’s több társai az igazgatás által nem roszszalt, sőt tettlegesen jóvá hagyott téteményekért köz kereset alá vettettek, — ez által nem csak egyes hazafiaknak személy bátorsága, hanem a’törvényhatóságoknak , és országgyűlésének is tanácskozási függetlensége meg van sértve, és következőleg az alkotmányt éltető szóllás szabadsága, ’s azzal együtt az egész országnak jólléte felsőbb jónak látástól tétetett függővé. El nem hallgathatni továbbá azt is, hogy ha szintén az elő sorolt köz keresetek fennálló törvényeinkhez alkalmaztatólag kirendelhetök lettek volna is , azon mód, miszerén a’ köz kereset alá rendelt tisztviselők hivatalaiktól a’ törvényes ítéletét kelése előtt elmozdittattak , — a’ H. K. I. 9. az A. C. III. 42. sz. 2. ez. C. C. II. 1. ez. 11-dik 14-ik p. III. 11. és az 1791 —Li 25 t. czikkel ellenkezik. Midőn a’ közgyűlések tartása felsőbb engedelem tárgyává tétetett, midőn még az ily engedelemmel tartott közgyűlések is több napokig tartott tanácskozások nak közepette jegyzőkönyvi hitelesités nélkül, sőt bizonyos törvényhatóságokban katonai erőre hivatkozólag osztattak el , — ezen tétemények által már közvetetlenül sértetett meg a’ törvényhatóságoknak az alkotmány által biztosított tanácskozásbéli szabadságok, — ugyan is az 1791 -li 12. t. czikk a’ köz igazgatást illető minden tárgyakat a’ közgyűlések elébe tartozónak határozván, még pedig oly értelemben, hogy a’ tisztviselők a’ fontosabbakra köz gyűlést hirdetni, — ’s egyszersmind hivatali minden téteményekről a’ közgyűlésnek számot adni tartozanakk, ’s ugyan azért a’ köz gyűléseknek rendszerént minden év negyedben kellető megtartásokat is rendelvén, — arra pedig, hogy az elnökök a’ gyűlést tetszés szerént eloszlathassák, hatalmat nem adván, sőt azt határozván, hogy a’ tanácskozás tárgyainak bevégzések után is a’ gyűlés bé nem rekeztethetik addig, mig az elnökök, és jegyzők a’ jegyzőkönyvet az ülés szinén nem hitelesitnék ; mindezekhez képest kérdést nem szenved, hogy a’ közgyűlések tartásának tetszés szerénti felfüggesztése, ’s azoknak törvényellenes eloszlatása által a’ törvény hatóságoknak az alkotvány legkényesebb elemét tévő hatósága, ’s ez által az ősi köz igazgatási rendszer megrendilletetl, ’s midőn e’ mellett a’ tiszteknek tetszés szerénti felfiiggesztésök is gyakoroltatott, — az egész igazgatás egyetlen egynek jónak látásától téteték függővé, ’s igy megszűnt vala hazánk a’ leg távolabbi értelemben is alkotmányos ország lenni. A’ közgyűlési hatóság megsemmitésére vala intézve azon rendelet is (7,244. K. sz. 1855) miszerént a’ ns Zaránd vgyei tisztek fizetéseknek felfüggesztése alatt kénszerittettek arra, hogy a’ közgyűlések határozatával ellenkezőt cselekedjenek; azok t. i. törv. czik szerént mindenben a’ közgyűlési határozatoktól fűggeni tartoznak, midőn másfelől ugyan 482
