Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

Mártzius 50-ún tartott

1Q2Ó

mondott szavakért, tettekért olt helyben az itéletesen meghatározandó bünleiésnek is végre kell hajtaIni, azokon kívül akármely tagot is megperelhetönek követelheti, a’ nélkül hogy az által az egyes tagoknak az alkotvány által adott kiváltságai ’segyszersmind a’ gyűléseknek, az előbb elő sorolt törvények által biztosított bírói hatóságok megne sértessenek, — annyival kevesebbé lehet, mivel a’ gyűlések hatóságát alkotmányunk nem csak hogy a’ gyűlésbéli tagokra; de a’ H. K. II. 20. szerént, a’ tagoknak bátorságositása veget, még a’ gyűléshez nem tartozókra is gyűlés idején kiterjesztette. Mindezeket megfontolva nem kevésbé sérelmes a’ közgyűléseken folytakért valamely tagot szavaiért perbe idéztetni, mintegy ítélő birót székeben mondott véleményéért köz kereset alávetni, nem kevesebbé sérelmes, egy a’ köz gyűlés állal nem hibáztatott személyt rendes ítélőszék előtt perelni, mint egy rendes ítélőszék által feloldozott alperest más ítélőszék előtt ugyan azért inactionálni. Ugyanis mind a' köz gyűlések , mind pedig a’ rendes ílélőszékek bitói hatóságoknak alapjok ugyan az; t. i. a’ törvény.

De megsértettek ez által a’ gyűléseknek political hatóságaik is; minthogy, ha nem is közvetetlenűl , de közvetőleg a’ köz gyűlési határozatok a’ törvényszékek birálatja alá kerültek, mely mód ellenkezik az a kotmányos rendszer’ minden megfogatjaival, mert mi köze az ítélő hatalomnak a’ publico political testületek egészen különböző körbe tartozó végzéseivel? ’s nem csak elveire nézve is veszedelmes lenne az igazgatásnak azon jogát elösmerni, miszerént a’ közgyűléseken mondottakat, és ottani téteményeket köz kereset tárgyává tétethesse, minthogy az által a’ gyűlésekről a’ tétetnék fel, hogy a’ hibásokat megzabolázni vagy nem képesek, vagy nem akarják. Az első gyengeség vádja, és árt a’ gyűlések tekintetének, ’s a’fennebb elö sorolt törvények által biztosított hatóságuknak ; a’ második bünbeii részesedés gyanúja, és sérti azoknak erköltsi méltóságukat: minden esetre, midőn a’ tagok magukat az igazgatás lépteit bíráló szabad szobásra nézve az üldözés ellen a’gyűlések alatt biztosítva nem tapasztalják,-egy oly országban melyben a’ birói legvégső ítéletek hozatalában tettlegesen éppen azok folynak bé, a’ kiknek kezein a’köz gyűlések jegyzőkönyvei megfordulnak, elnémulnának , ’s a’ gyűlésüknek az 1761. 12-ik czik által meghatározott azon hatóságok, miszerént a’ felsőbb rendeléseket, ha valyon azok a’ törvény értelmében keltek é vagy nem? visgálni jogok van, oda lenne.

Legsérelmesebb lenne pedig, ha az igazgatásnak oly téteményt, melyet az országgyűlés határozat képpen elfogadott, hodolati hit megszegése és köz bátorság felháboritása czime alatt , köz kereset tárgyaivá tenni, ’s a’ cselekvőre azon birák előtt, a’ kik már mint országgyűlési tagok a’ határozat hozatalába béfolytak , büntetést követelni joga lenne ha a’ kormányszék és k. tábla azon testület feletti, melynek a’ törvényhatás tárgyaira nézve alkotó részeit teszik, —a’ melytől ezen dicasteriumok részszerént közvetőleg eredeteket vészik,’s melynek a’C. C. II. 1. sz. 15. pontja szerént az igazgatás minden tettei ellen őrsége alá tartoznak , mely a’ nép kivánatának kell hogy orgánuma légyen, birói szerepet folytolhatna, ’s merő képtelenséget is foglal magában az, hogy országgyűlés, olly téteményeket, melyek a’ fejedelemhez tartozó hivséget nem sérthetik a’ nélkül, hogy egj'szersmind azon hazának is, melynek az országgyűlés képét viseli, bátorságát ne bántsák, — pártolni kívánna, és éppen azért is határozza az A. C. II. r. sz. 6. 6. ez. az ily czimű főben járó bű-