Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

tás, és törvényes ítéleten kívüli felfüggesztlietésüket egyetlen egy személyre hízni annyit tészen , mint: „nem csak az Appr.III. 42. sz. 2. 43. sz. 1., Comp. III. U. sz.

6. és az 1791-beli 25-ik törv. czikket megsérteni, hanem az H. K. I. 9. által biztosított személy bátorságot is felsőbb jónaklátás alá vetni“, — a’ törvényhatósági gyűléseknek az 1791-béli 12-ik törv. ez. szerént minden év negyedben kellető tartásokat egyetlen egy személynek engedelmétől felfüggeszteni annyit tészen, mint a’ fejedelem, és haza közös érdekeinek egyaránt véd bástyául szolgáló, és a’ nemzetekkel egykorú intézeteket megrendíteni.“ Az 1791-béli 11-ik tórv.czikk d alatti pontja szerént van ugj'an a’ fejedelemnek joga az országgyűlésre kir. biztosi küldeni, de az ily kir.biztosnak hatósága azon törvényezikkben meghatározott szabály ok szerént, csak is országgyűlésével szemben gyakorolható, a’ ki, ha az igazgatási dolgokba belé elegyedik, már az által az alkotmánynak határain túl ment, - ezen nézeteiket az ország rendei nem egyszer nyilatkoztatták már ki, ’s kell hogy ezentúl is kinyilatkoztassák, mind addig míg hazánk alkotmányos ország lenni meg nem szűnik. Az 1834— béli országgyűlésnek az ősi alkotmány felforgalására intézett lépései adatnak ugyan ezen rendkívüli szabályoknak okáuk, de hogy ezen cselekvés mádnak egy alkotmányos országban, sem helyes, sem törvényes alapja nincsen, kitűnik, ha itt is azon okok, melyek az eloszlató kir. levelet illetőleg felfedezett sérelmek rendében felfejtettek, fontolóra vétetnek. Igazolta ezen ok adás alaptalanságát a’ következés is; mert éppen azon három nemzetnek, melynek a’ felforgatás vétkével vádoltatolt országgyűlés képviselője vala , kebelében, a’ rendkívüli igazgatás alatti semmi némii nyugtalanságok nem mutatkoztak,’s nem érdemel vala e hát több ki mól lést azon gyűlés, - melynek 23 évek alatti országgyűlési szünet üdő szakaszszában csak nem szokássá vált viszszaéléseknek orvoslása legfőbb feladatja, ’s csak nem egyetlen egy iránnyá vala, midőn tudva van, hogy az ősi alkotmányt biztositó leopoldi kötéslevél 1854. előtt, valamint nagyobb részint most is szinte minden pontjaiban meg volt sértve ?

1Q22 Martzius’ 30-án tartott

Továbbá, jóllehet a’ fejedelem nevében a’ fejeztetik ki: miszerént a' kemény eszköz kedvetlenül és csak szükségből csak is addig mig a’ törvényes rend helyre áll használtatik , - semmit sem óhajtván inkább mint azt, hogy a törvények helyre állításával, azok értelmébeni igazgatás folytattassék ; és országgyűlést lehessen adni, de midőn az 1791-béli 8-ik törv. ez. szerént a’ végrehajtó hatalom csak a’ törvények értelmében gyakoroltathatik , ezen sokat Ígérő szavak sem az igazgatás tettét meg nem törvényesíthetik, sem a’ hazát meg nem nyugtathatják. Azon országgal mely az 1791-béli 2-ik törv.cz. szerént I. Leopold védelme alá magát önkéntesen, ’s kötés mellett adta, az igazgatás sem a’ kötések, sem pedig az azon kötéseket biztosító törvények ellenére önkény szerént nem bánhatik, ’s ennélfogva bár mely ürügy alatt, bár az ősi alkotmány helyre állítása szine alatt, bár mely rövid üdőre, ’s bár mely nagy kötelezések mellett, egy törvényes czikkely'fonalat is a" végre hajtó hatalom ketté nem metzheti, mert az 1791-béli 1. törv. czikkelybe foglalt fejedelmi hitnek ezen záratéka : „nec iisdem quaqua ratione derogatura“, semmi eselben a’ törvények felfüggesztésére a’ fejedelmet fel nem hatalmazta , külömben is az alkotmány a’ fejedelmet mindazon hatóságokkal, mely szerént a legterhesebb környülmények közölt is elhivattatásának eleget tehessen , feiruhusztaj, a’ legkisebb hibától elkezdve, a legnagyobb polgári bűnig felmenöleg a’ büntetések sorából az élet, és vagyon elvesztését is ki nem hagyólog rendelkezvén, ’s ha a’ lépcsőnként őrt álló