Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

Százötvenharmaclik Országos Üléshez.

1Q23

ítélő székek a’ személy és vagyon bátorságát fenntartani elégségesek nem lennének,a’ hazafiak fejenként is a’ köz ügy védelmére felállani kötelesek.

Alkotmányunk szerént a’ törvény korlátain túl ható szabályok felállítása végett, a’ fejedelemnek az országgyűlést kikerülni nem lehet; sőt a’ Comp. II. 1. sz. 24-ik p. szerént éppen kötelessége minden új rendszabályok végett országgyűlést hirdetni, és az ország képviselőivel együtt rendelkezni. Ezen mód-nem hivatkozván a’ több alkotmányos országok példáira, - hazánkban a’ villongások idejében, és az ellenségnek közepette is gyakoroltatott, annyival inkább gyakoroltatni kellett volna tehát honnunkban, melyben a’ köz békének olajága a’ hazafiak kebelében zöldellett még akkor is, midőn a’ kormányszék maga tekintetének fenntartása végett több törvényhatóságok ellen panaszoson fellépve, rendkívüli hatalom segédül szóllitásához folyamodni nem kételkedett, - nem külömböztetvén meg azon ellenhatást, mely nyomás ellen intéztetik, és az alkotmány korlátjain belől szabados, a’ törvényhatárait ostromló lazzasztasi mérészleteklől, ellenben a’ kir. hatalomnak valamely oly erőt, mely azt is tehetné, mire törvény nem elégséges, tulajdonítani kész lévén. (396 K. sz. 1853. lásd 1854-li iromány K. 24. szám alatt).

Midéin az alkotmány által korlátolt hatalom magát a’ törvényeken felyűl tészi, észre sem vészi, miként legjobbnak vélt czélja ellenére fejlődik ki egy oly rendszer, mely előbb az egyeseket, azután a’ testületeket , végre az egész országot a’ bizontalanságnak kétes állásába helyhezteti, az igazgatást pedig a’ lázzadásoknak külömbféle alakokban előtüntetett rémképeivel ijesztvén, a’ gyanakodás nyugtalanító érzését tészi mind két részről a’ kölcsönös bizodalom helyébe.

Hazánkban is miután az igazgatás magát a’ törvényeken felyűl tette , nem csak egyeseknek szabadsága, nem csak testületeknek hatósága, hanem az országgyűlésének is függetlensége mély, ’s még most is vérző sebeket kapott. Az egyes hazafiak sorában elől áll:

B. Veselényi Millós atyánkfia, a’ ki mint 1854-be volt országgyűlési követ az országgyűlése által meghatározott naplókönyv nyomtathatásának folytathatása végett, melynek 1854-ik 10,252 K. számok alatt addig szabadoson gyakorlott kinyomtatása megtiltatott, - egy a’ maga költségén szerzett kő sajtót az 1855—li januárius 29-én tartott országos ülésben, a’ KK. és RR-nek ajálván , jóllehet nevezett atyánkfiának ezen tette a’ RR. részéről köz helybenhagyást nyert, az országgyűlés után csupán azért, mint a’ köz bátorság felháborítója, köz kereset alá vettetett, ’s azon ítélő szék eleibe idéztetett, melynek tagjai, mind hivataloknálfogva országgyűlési tagok, a’ törvények által nem tiltott, sőt a’ gyűlés által érdemül tulajdonított hazafi tettet, csak nem mindnyájon pártolták, ’s miután a’ meg nem jelent alperes ellen 1835-be Mártzius 15-én per non venit, ítélet hozatott, mind a’ mellett, hogy ő azon okokat, melyek megjelenhetését lehetetlenné tették (t. i. hogy a’ személyes megjelenésre intézett kihívás alkalmatosságával hazáján kivül volt, hogy mint nemes Magyar országi felső táblai tagnak éppen akkor Magyar országon kellett lennie , s a’ mi több a’ kihivás ideje táján egésségbeli gyengélkedése miatt külömben is meg nem jelenhetett volna (a’ felség eleibe terjesztett több rendbeli folyamodásaiban (recursus) felíejtette, említett fizikai, political, és törvényes okainak helyességüket nem tekintve, - néki arra, hogy magát védelmezhesse út nem nyittatott (1079. udvari szám 1856) sőt elfoga-481