Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
153. országos ülés
Százütvcnliarmadik Országos Üléshez. 1QI7 gállatni; a'második pedig az állal miszerint a’ kormányszék országgá ülésével szembe csak a’ törvény értelmében történt kiegészítése után foglalta el az ]791-béli 11-ik törvényczikk által megbatározott helyét, - az igazgatás által is a’ Iörvény elleninek lenni esmértetetl; s a’ harmadikra nézve is a’ beszédek tárának folyamatba indulása által az alkotványt biztositó nyilvánosság kivonatának némüleg elég tétetett, — nem kívánván végre az érdeklett királyi leíratnak részletes visgálatába csak azért is bocsátkozni, minthogy az maga után vonná az 1851-ki országgyűlés minden téteményeinek megbirálását; — melyben pedig terjedelmesen ereszkedni feleslegesnek találjuk, mivel ezen országgyűlés téteményei a’ jegyző, napló és irománykönyvekben igazolva lévén, azoknak az akkor uralkodott üdő szelleme political maximák és körülményekhez képest a’ jövendőség léend részre hajolhatatlanabb bírája, csupán csak azon szempontból kívánjuk visgálni] a’ tisztelt kir. leiratot, mennyiben abban nem csak a’ múlt országgyűlést különösön hanem átaljában véve minden országgyűlésnek alkotvány állal biztosított állását, tanácskozási függetlenségét kissebbitőleg érdeklő elvek mondattak ki, ’s vétettek következőleg gyakorlatba is. Országgyűlést az 1791—béli 11. törv. ez. d. alatti szabálya szelént hirdetni, azt berekeszteni fejedelmi jog, mely jog, ha a’ Comp. II. 1. sz. 9 és 15-ik pontjaiban, és az 1791 - béli 10-ik czikben kifejezett azon kötelességgel , miszerént a’ fejedelem és az országgyűlés a’ sérelmeket a’ legelső gyűlésen megorvosolni tartoznak, egyben vettetik, törvényes szempontból tekintve hazánkban az országgyűlést bérekeszteni csak akkor lehet, miután az ország sérelmei megorvasoltaltak ’s kivánatai tely esi tieitek. Minthogy pedig az 1834—ki országgyűlésen nem hogy valamely sérelem megorvasoltatott, sőt midőn a’ KK. és RR. a’ kormányszék’ törvényelleni helyezele megszüntetése végett a’ választásnak fontos tárgyához éppen hozzá foglak volna, vé > letlenül eloszlattattak , kérdést nem szenved, hogy ezen lelemény a’ fennebb elősorolt törvényekkel megegyező nem lévén, az 1834-ki országgyűlésnek ilyképpen lett eloszlatása országos sérelem. Nem mentheti ezen tettet azon környűJállás, hogy az országgyűlés az elő fordult tárgyak felett kifejlődött vélekedéseiben az igazgatás nézeteivel több pontokban ellenkezett, mert ha állana az, miként a' nemzet és igazgatás nézeteinek ellenkezése esetébe az országgyűlés tetszés szerént eloszlattathalik, — valójában az országgyűlésnek törvény által biztosi tolt tanácskozási függetlensége teile— gesen el lenne enyésztetve. Az 1791—béli 11. törv.cz. a. alatti szabálya szerént az országgyűlés a három nemzetek képét visel vén, - az ii alatti szabály szel ént pedig minden tárgy eldőjtése szózali többség által történvén, a’ jegyzőkönyvben foglalt végzéseket, határozatokat alkotmányi értelemben csak egyesek vagy egy nehányok nezelei ’s akaratja gyanánt venni nem lehet, hanem azoknak előre megfontolt és önkéntes vélemények tobségéből származott határozatok tekintetével kell birniok , melyhez képest minden az eloszlató kir. levelben a’ KK. és RR. határozatai] tettetés, ravaszág, - a beszéllés, csábítás, erőltetés, fenyegetés, ’s több ily fogásokkal élés következésebe hozottaknak lenni hirdettettek , ezen nyilatkozat által nem csak az országgyűlési tagok szózali szabadsága, hanem az országgyűlésének is az 1791 —béli 11-ik törv. ez. állal elrendelt tanácskozás módja, rendje, ’s halálozási joga cidekeltelett,- sőt azon becsület és méltóság is, melyet az Appr. II. 1. sz. 4.ez. II. pontja még az egyes hazafiakat is 479 *
