Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

IQ 18

Mártzius’ 50-án tartott

illetőleg is biztositt, megsértettek, holott ellenben ha a’ múlt országgyűlésnek törvényes fejedelméhez terjesztett több rendbéli feliratai fontolóra vétetnek, nyilván való: miként mind a’ mellett is hogy azon gy ülés a’ köz igazgatás dolgaiban észre vett viszsza éléseket, azoknak okaival együtt tartozó kötelessége szerént felfedezni el nem mulatta, az ala tvalói hivségnek és legmélyebb tiszteletnek határait át lépni semmiben sem kiv.mta, jóllehet az ősi alkotványnak sarkaiból lelt kimozdulását az igazgatásnak tulajdonítani kéntelen volt} s e részben nem tett semmit, mint azt, hogy Ulászló VI. 5. 1. §. a, Appr. II. i. sz. 5. ez. 4. pont, Appr. II. 5. és Comp. II. 1. sz. 1. ez. 11. és 15-dik pontjai szerént a’ tisztviselőket illető felelet terhét megalapító törvények úlasitásait kívánta telyesileni. Egyébaránt a’ képviselő lesttekinletétsértő és lealázo kitételek felől - bővebb fejtegetését mellőzve, - csak’annyit kívánunk megjegyezni: hogy ilyenek bizonyoson a’ tárgynak melynek előmozdítására intézteinek egy.Ualjában nem hogy használnának, sőt annak érdemére árnyékot vetnek, midőn ellenben a’ képviselő testnek illő tekintetben tartása a' törvényhozó hatalomnak , melynek a’ fejedelem is részessé, magas helyezetét biztosítja.

Az alkotmány nem lévén egyéb mint a’ fejedelem ’s az ország viszonyait* a’ legutolsó polgárt is ki nem rekesztőleg, elhatározó törvények’ foglalatja, - az ország’ képviselőiről fel nem tehető, hogy az alkotmánynak, mely a’ fennebbi előadás szerént a’ köz bátorságnak egyedüli alapja, felforgatására czélozó határozatokat kívánnának létre hozni, azok által ön érdekeket is veszedelmeztetni , ’s ha szinte ezen képtelenségre netalám hibás szerkezetű képviseletéi testület vetemedhetnék, ellensulja annak eléggé feltaláltatik abban, hogy az alkotvány a’ fejedelmet is a’ törvényrhozó hatalom részessévé tévén, ha szintén az országgy űlés által az igazgatás nézeteivel ellenkező törvényjovallatok tétetnek is, azok a’ felség megegyezése nélkül kötelező törvény ekké nem válhatnak, ’s annálfogva midőn egyfelől a’ fejedelem jogai biztosítások végett felesleg való, másfelől az egész országgy űlése függetlenségének ’s törvényszerénti hatóságának megsemmisitésére vezető mód vala azf hogy a’ KK. és RR. határozatai mint a’ fennálló törvény ek, ’s törvény es szokások felforgatására intézett létemények megsemmisittetteknek nyílatkoztattattak ki. Ennyire a’ fejedelem hatalma országgyűlésével szembe sem a’ H. K. II. 5. szerént, mely azt tartja: hogy a’ nemzet határozata csak úgy törvény, ha a’ fejedelem azt elfogadja, ’s megfordítva a’ fejedelem akaratja is csak azon esetben bir kötelező erővel , ha abban az országgyűlése megegyezik, sem az 1791-ki 7. 10. 11. czikkek szerént is, melyek a’ H. K. II. 5. szakaszszában kifejezett alkotmányos elvből merittetlek , ki nem terjedhet. A’ kötések mellett álló, ’s a’ törvényhozás jogaiban egyaránt osztozó feleknek nézeteiket, észrevételeiket a’közös iigyr felett kijelenteni, nem csakhogy szabadságokban áll* sőt az 1791-béli 7-ik ez. szerént a’ törvények magy arázata a KK. és RR-ket szintúgy mint a’ fejedelmet illetvén, ha a’KK. és RR. értelme a’ fejedelem’ nézeteitől külömböznek is, az ellenvélemények mind addig mig kölcsönös értekeződés utján a’ felekkel megegyeznek, egy más mellett békével lehetnek. Melyekhez képest a’ fejedelemnek az országgyűlési határozatokat megsemmisítő jogát elesmernünk annyit tenne, mint az országgyűlésnek azon hatóságát, mely' az adónak meghatározása, kirovása és felhajtása módja országos segedelem adása elintézése körűi’sa’t. Ulászló V. 1. és a’ leopoldi kötésiévé! 11-ik pontja szerént az országos jegyzőköny vek vitele módja, fő hi vatafbehek , és biztosságok választása egy szóval tanácskozási oeconomiája körül a gyűlések természetéből kifolyólag az országgy ülése politiajá-