Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

153. országos ülés

Mártzius 50-án tartott

szággyűlésnek, ki azoknak ezen országgyűlés folyta alatt a’ választások utáh kbzvetetlenül leendő felterjesztését múlhatatlannak nem találta volna; ezen értelemben tétetett a’ 82-ik szám alatti határozat is, mely ezen szavaiban: ,,megvagynak a’karok és rendek a’ felől győződve, hogy felséges urunk sérelmeinket melyek hoszszas tüdőtől fogva fenn alva az utóbbi üllőiben is nevekecltel, még ezen országgyűlésről ő felsége eleibe terjesztve orvasolni méltoztat,“ és tovább ,,megállapodtak abban a’ karok és rendek hogy a sérelmeknek ex. thesi felvétele «’ választás után mindjárt megtörténendő legyen !! ugyan ezt foglaljak magokban a’ 14-ik irományt szám alatti felíratnak is ezen szavai“ in b. hac sponsione r - laetissimum etiam futurae felicitatis veneramur argumentum.......................majestatem v. sacratissimam..............nostris etiam humillimis precibus legalibus desideriis et gravaminibus per tot annorum seriem inveteratis, recentissimis quoque temporibus magis magisque adauctis ex hoc adhuc diaeta Ii confluxu nostro* augustissimo obtutui substernendis r. suum animum advertere etc“, és ugyan ilyen színű a’ J57—ik szám alatti határozat is, melyben nemes Közép Szolnok vármegye egyik köveiének éppen az 1855-béli eloszlatás után felállított kivételi rendszerből folyó sérelmeknek a’ választások tárgyában készülő felirathoz kapcsolva léendő felterjesztése aránti indilvánnyaira, az határoztatott - a’ már előbb említett végzésekkel ősz ve függőleg, - hogy az maga rendén fel fog vétetni. Ellenkezik ezen kérelmek felvételének elmellőztetése továbbá a’ dolog természetével : mert a’ kivételi igazgatásnak, rendszerént az elrettentési rendszer szokott charakter bélyege lenni; s a’hol ezen rendszer, bár ideiglen is, divatozhat, olt nincs biztositéka a’szó és személy bátorságnak, s a’ hol ezek ingatag helyzetűek , ing ott az alkotmány egesz szerkezete; ’s valyon nem akkor, midőn országos tanácskozásra nyíltak meg legelőször ezen országgyűlésen ajkaink, lesz vala é mindjárt, és mellőzhetetlen, ’s mindenek feletti téendönk , biztosítékát nyerni előbb a’ szónak, ’s a’ személynek, ’s azután kezdeni tanácskozni? ’s im keresztül menénk ezen országgyűlésen; tanácskoztunk egyesek kivánatai felől ; ’s a’ haza legfőbb szenvedésének, ’s egyes, ’s a közű gyért szenvedő hazánkfiai nyomattatásuknak felvétele, ex thesi még szóra sem jöhetett. Ellenkezik végre ezen sérelmek elmellőztetése, a’ haza várakozásával, a’ mi az útasitványokban nyilvánítva van, - és éppen e’ kénszerit minket arra, hogy ezen tárgyat egyesek haladékot inkább szenvedhető kivánatainak elébe tételével, már ezen hanyatló országgyűlésből kihalasztva, ’s eként küldőink óhajtását telyesületlen maradva látván; magunk igazolhatása tekintetéből, legalább felfejteni, a’ jövő országgyűlés téendőjéűl emlékezetbe hagyni, és addig is a’ történt törvényellenességeknek szükséges óvásul ellene mondani el ne mellőzzük.

Bátrak vagyunk tehát e’tárgy felfejtéséül, az előlegesen orvoslandó sérelmek szerkeztésére 82. szám alatt kinevezett biztosság munkálata sorát, melyben küldőink nézeteit nagy részint kifejezve találjuk, követve, az érdeklett kivételi rendszerből eredett sérelmeket következendőkben elő adni.

Erdély, melynek óhajtása tárgyai ha fontolta vétetnek, állíthatni, bár ha ezen állítás paradoxumnak tetszik is, hogy nem ujittani, hanem a’ régire visza térni az az törvényszerénti állásából kimozdított ősi alkotmányát törekedik helyre állítani Erdély mely a’ midőn azt alkotmáy által engedett jogaival kiki élhessen követeli, más íelől a terének elviselhetővé tétele vegeit , az ország rendei hire nélkül nagyra nevelt só árának leszállítását , — ’s a’ leopoldi kötéslevél szerént meg állított , ’s

1Q14