Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
131. országos ülés
14Ó4 Mártzius 5-ón tartott kockáztatása nélkül nem lehetnek , - a’ mi a’ fontosság't illeti ezen tárgynak fontossabbakat is hallott a’k. hivatalos b. Jósika Sámuel úrtól, melljek köziratra nein kéretlek, itt ezen szó fontos egyebet nem tészen , hanem hogy meg kell fontolni a’ dolgot, ezt meglehet lenni köziratra való kérés nélkül is. (helyes!) B. Jósika Sámuel (k. hivatalos). A fontosságban a’gradatiot meg nem lehet állillani, azonban nem kívánja az érdeklelt izenetet úgy nevezett diclalurára adatni, hanem minthogy sok új adatok vannak felhozva azoknak megfontolására időt kér. G. Teleki Domokos ( Küküllő vgye.) A’ k. kormányszéknek eddigi véleményei, ’s mostani közölt szembetűnő kűlömbséget nem lát, igen ritkán tette azt a’k. kormányszék, hogy az ország rendei között fenforgolt kiilömböző vélemények közül valamellyikhez csatolta volna magát; de legtöbbször azt, hogy az ország rendei közt véleménnyel megértvén, azoktól egy merőben külömböző mást vallott magáénak. — Egyébaránt a’ mint a’ k. hivatalos úr a’ kormányszéknek keményét az első hallásra némüleg felfogta, megtetszett abból, hogy annak tartalmihoz szólott; a’ mi végtére a’ köziratra vételt illeti, azon kívül hogy ez a’ RR. eddigi gyakorlatával ellenkezik, gátot vét ennek az országgyűlés rövid volta is, több felíratok várakoznak még a’ köziratra, "s hogj' ha azt a k. kormányszék véleményje leíratásával is elfoglaljuk, úgy bizonyoson azok pei tractatiojának tésziink akadályt. — Elégségesnek gondolja, ha a' k. kormányszék véleménje még egyszer felolvastatik. B. Bánfy László (Kraszna vgye.) Marad az eddigi szokás mellett, mert a’ köziratra való vétel által nagyon halasztva látja a’ dolgot. Véér Farkas (belső Szolnok vgye.) Határozatra vagy véleményre tette a’ k. kormányszék a’ maga izenetét, magának az Szeneinek első három rendjeiből kitetszik, a’ melly így szól: „Azon országos munkálatokból, és kiilömböző véleményekből melyeket a’ tiszti választások tárgyában a’ TT. statusok a’ kir. guberniummal közlőitek ugyláttya, hogy a’ TT. statusok nem azon törvénycziknek mely ő felsége által Julius9-én megerősítve leküldetett, mikénti módosulásáról tanácskoztak, hanem azon módosiltásokon, mellyekkel azon 1810yj-beli 6-ik articulus ő felsége által megerősítve lekűldetett, magokat meg nem nyugtathatván, a’ tiszti választási és megerősítési jogokat, és az administratiot illető több egybekajicsolt tárgyakat vették tanácskozás alá, ’s ezek aránt magok nézeteit, poslulatumait kivánják ő felsége elejébe terjeszteni, olly kio3 ílatkoztalással, hogy azon törvény jovallattol már most merőbe eladva, régilörvényeink mellett megmaradni tanácsosabbnak talállak , következőleg az ezen articulus czimzetével egybe kapcsolt gravamenek orvoslását kérik.“ „Minekelőtte a' kir. gubernium pontonként maga vélekedését, és jovallalat kinyilatkoztatná, - előre bocsátja hogy a’ TT. statusok nézeteit, az érdeklett arliculusról való altallanos nyilatkozatra nézve magáévá nem teheti , és egyátaljaba is, minden sérelmeknek óhajtott orvoslását a’ TT. statusok által kijelelt úton és módón eszközölhetőnek nem remélheti. Ugyanis miként lehessen a’ legislatio méltóságával egvbeferhetőleg , egy átyalyába azt mondani, hogy a’ mit 1811-be a’ TT. statusok jónak, és szükségesnek latiak, azt már most (ámbár azon környűlmények nem val-