Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

129. országos ülés

143Ö

Mártzius’ 1-ső napján tartott

országhoz bizonyos eszköz a’Magjai' nemzet’nagysága’ viszszaszerzésére, senki sem kételkedhetik ; nem lehet ezt egy hazáját és nemzetét szerető hazafinak is buzgón nem óhajtani. — A’ partium’ elszakadása Erdélyre nézve melly káros légben , úgy látom mindenki általlátja. — A’ vitatás alatt lévő utolsó részére nézve a’ szerkezetnek azt hiszem most csak az a’ kérdés lehet, hogy annak foglalatja napirenden vagyon e, nem pedig az egyesülés érdeke.

Bartha Károly (Háromszék). A’ redactionak azon részét, melly a’ pal lóimnak Erdélytől való el nem szakaszlhatását tárgyazza, pártolom ; pártolom mivel mint hazafinak hazám diplomaticai testén való csorbittást akadályoztatni törekedni, kötelességem; pártolom, mivel azon három törvényhatóságok is, mellyeknek érdemes követeik itten az elszakasztás aránt készségeket jelentették, úgy tetszik nem a’ leglökélletesebb szándékkal vágynak arra, midőn Magyarországhoz való csatoltalasuk’ kívánatét fejezvén ki, minden Erdélybe bírt praerogativájokat megkívánják tartani, és így Magyarországon Erdélyiek akarnak lenni; de pártolom azért is, mert utasításom tartja.

A’ mi nézi a’ szerkezet’ végén azon ohajtáskifcjezését , ezt nem pártolhatom. Nem azért ; hogy rettentene engem Europa közelebbi 20 éveinek példája és története, mint k. hivatalos Gál János urat, mert azon 20 évek’ történetei sem azt bizonyítják, hogy az ólta csak az egymástól elválasztó erő uralkodnék ; ugyan is lehet e azt csudálni , ha egy rabszolgaságig lealacsonitott Görögország jármát lekívánta rázni? csuda e az , ha egy szerencsétlen Lengyelország megrongált conslitutioját élétre kívánta hozni ? csuda e az, ha egy eredetére, nyelvére, vallására, szollásaira nézve Hollandiától merőben külömböző Belgium külön válni törekedett? De ha az egy eredetű, nyelvű, szokású, azomban külön szaggatva elő nemzeteket tekintjük, váljon azoknak törekvések nem ellenkező vólte? annyi igazság áll ezen utolsó, mint az első mellett , és ez azt bizonyítja, hogy a’közelebbi 20 években egy aránt uralkodott a’ nemzeteket elszaggató és öszve olvasztó erő; mindenik képzete szerént jobb létre lörekszett. De a’ belső jóllétből vett okoskodása is a’ k. hivatalos urnák nem rettenthet; mivel azon elv szerént legboldogabb lenne az ember a’ természet’ allapotjaban, ott szabadon élhetne, nem parancsolhatna néki senki; úgy de ha meg tekintjük magunkat, a’ természetet, minden azt bizonyítja, hogy az ember társasági életre vagyon hiva, ’s abban boldogabb, ’s ha boldogabb társaságban, bizonyoson sokkal boldogabb nagy társaságban, mert ottan nagyobb a’ súrlódás, több ösztönök fejlődnek-ki; következésképpen nagyobb tökéletességre juthatni. De a’ belső institutiokból vett okoskodás se rettenthet, mivel mellyik országnak vannak jobb instilutioi, az csak a’ hoszszas visgálodás után tetszenék ki - ’s átaljaban ezen dolog most nincs is napirenden, most csak az lévén a’ kérdés: benne maradjon e a’ szerkezetben a’ Magyarországgali öszvekapcsoltatás-ohajtása, vagy ne ? Mellyre útasitásom ez: Erdély Magyarországgal a’ Leojjoldinum dijdoma és a’pragmatica sanctio által, egy uralkodó alatt öszveköttetve van, más uniót küldőim nem óhajtanak; tehát kihagyandónak vélem.

Nagy István (sepsi szt. györgy). Az idő’ megkiméllése tekintetéből bátorkodom rövideden az alábbiakban e’jelen najnrenden lévő tárgy aránt nyilatkozni. Küldőim útasiltásom 6-ik pontja alatt szoros kötelességemmé tették azt, hogy azon