Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

129. országos ülés

csatollatni éppen idegenek, és Erdély ország keblében kívánnak maradni: hasonló értelemben én is utasításom szoros tartalmánál fogva tisztán nyilatkozom az aránt, hogy küldőim Magyarországhoz csatollatni, mint eddig nem kívántak, ’s nem kívánnak, úgy most is változhatatlan határozott akaratjok az, hogy Erdély mellett, és annak kelbelében, mint kiegészítő rész, óhajtanak megmaradni.

Százhuszonkilenczedik Országos ÜJóslicz. 1435

Utasításom értelmében tehát, ünnepélyes tudománytétellel ellene mondván annak, bogy azon többször említett Magyarországi 21-ik lörvényczikkely akár mikor, és akár mi tekintetben is, - mint az 1791-béli 7-ik törvén}czikkelyiink ellenére hozatott, - küldőimnek Magyarországhoz lehető szakaszolására szolgálhasson, egyszersmind egész tartozó tisztelettel az unionis juramenlumnál fogva felszollittom a’ TT. KK. és RR-ket küldőim mostani állása eránti pártfogására, mélloztassanak bőlls fontolattal megítílni; mennyire gyengüljön az egész a’ részek elszaggatásával,— egyszersmind kegyelmes fejedelmünk előtt, a’ „rec!a tueri“ elvnél fogva küldőim állásának telyesleg való megmaradásáért hathatós közben járásokat megtenni. A’ redactiot azon részén kívül, melly egész Erdélynek unióját fejezi ki, pártolom általánoson. Magam igazolása tekintetéből ezen beszédemet jegyzőkönyvbe iglattatni kérvén, egyszersmind küldőim nevében lévő ezen tudomány tételt a’ felolvaslalás, és hasonlólag jegyrzőkönyvbe igtatás véget a’ TT. KK. és RR-nek ezennel alázatoson bényujtom.

Mely beszédet pártolt követtársa Lugosi Ferencz is.

Zeyk Dániel (Alsofejér vgye.) Bátor vagyok a’ TT. RR. előtt küldőimnek a' most fennforgó tárgyat érdeklő utasításukat, magából az útasitásból felolvasni j mellymek szavai: „Azon cselekvés módját az igazgatásnak, miszerént ezen „nagy fejedelemség diplomalice hozzá tartozó részei közül a’ parliumbeü törvényvalóságoknak ezen ország’ meghallgatásán kívül Magyarországhoz foglallatását, Ma„gyarországon articulusba íratni engedte ; nem lehet nagy sérelemnél egyébbnek „nézni; ez iránt óvást tenni, és ünnepélyesen ellene mondani követ atj'ánkfíai eine „mulassák; kinyilatkoztatván egyébaránl, hogy a’ Magyarországgali öszve köttetés— „tői Erdé|y’ RR. nem idegenek, sőt inkább azt, ön egyezések szerént készülendő feltételek szerént forrón óhajtjuk; azoraban hogy meghallgallatásokon kívül történjék e’ fontos tárgyban a’ legkisebb lépés is, annak ünnepi lyesen ellenemondanak ; „mellynek következésében követ atyánkűai ezen tárgy’ derekához mind addig míg „a’ felől a’ vmgye RR. annak országos ülésen léendő elŐ-fordulása előtt utasítást „nem adnak, ne szóljanak.“ — Ezen útasitás a’ biztosság felolvasott szerkezetével tökéletesen megegyezvén, azt annyival inkább pártolom, minthogy azt, önmeggyőződésem szerént is jónak találom, — A’ szerkezetben telyességgel nincsen azon kijelentés, mintha minden feltétel nélkül ezen ország helyezeléhez alkalmaztatva hozott törvényeink, nemzetek, vallások, törvényhatóságok’ jogai feláldozásával óhajtanok az egyesülést, hanem hogy azt független országot illető szabad egyeződés útján kívánjuk; mi szerént több szónokoknak kijelentett aggodalmokat ok nélkül valónak látom. — Volt az az idő, mikor Magyarország az Európai első rangú hatalmasságok sorában, mint erős hatalmas nemzet állott; nem a’ szomorú emlékezetű mohátsi ütközet, nem az akkor hatalmas török fegyvere, hanem a’ meghasonlás és az ország’kétfelé szakadása nyomta le a’ hatalmas Magyar nemzetet, és e’ miatt többe előbbi nagyságára nem emelkedhetett. Hogy hazánknak viszsza kapcsolása az anya-359