Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

129. országos ülés

lett állottunk , 's igen kevesen valánnk, ha alkalom lett is volna felszóllani, készek,a’ testvér hon rendéi meleg érzettel szollottak fel Erdély alkotmánnyá épségben tartása mellett. EmliLett magunk nyilvánítását Lészi kötelességünkké főképpen gyengeségünk érzete, mellynek többeket elmellőzve bizonyságául szolgálhat csak az is, hogy kik e’jelen ülésben, állapotunk a’ testvér honé felibe tételét vették magokra, elősorolták alkotmányunk sarkait, de mellyek közül igen kevés mi, papiroson kívül, egyebiilt állana. Most is gyengék vagyunk TT. RR.! de ha (mi igen könnyen megesketik) a’viszsza kapcsolt részektől is megfosztatunk, nem léend hazánk egyéb, mint egy párna melyen néhány hivatal béli ur a’ csalfa uraság álmait fogja alunni, ’s mellynek legfőbb tulajdona az léend, hogy nagyon puha, és kényelmes lesz. IJa megtekintjük, hogy mostani felséges fejedelmünk az, ki a’ részek elszakasztásáról szól ló törvényezikkelyt megerősítette ; ha fontolóra veszszük , hogy a’ részel.béli megyék közül hárman éppen most nyilatkoztatták elszakadások eránti óhajtásukat, kétségen kivül igen szükségünk vagyon az említett törvényezikkely telyesedésbe nem menése eránti kérésünket megerősíteni; már pedig TT. Rdl.! minden diplomaticai, ’s minden törvényes deductioknál inkább megerősíti azt azon nyilatkozatunk, bogy valamint a’ részeket, magunktól illy törvénytelen úton elszakasztatni nem engedjük, úgy másfelől készek vagyunk egész országúi törvényes egyezkedés útján szorosabb kapcsolatba lépni. Ha valami, úgy bizonyoson e’ nyilatkozat bírhatná a’ testvér haza rendéit arra, hogy az elszakasztást eszközlő törvény ezikkely haladék nélküli telyesedesbe vétele sürgetésére minden erővel ne lépjenek fel. Midőn végtére az óhajtás kijelentése jövendőre nézve kezeinket tetvességgel meg nem köti, azt azoni féltünkben halgalni el, hogy talám a’ kölcsönös egj'ezkedesben, magunkat attól, mit hazánk java, és ön hasznunk kívánna, félre vezéreltetni engedhetnők, a’ legnagyobb gyengeséget árulná el. Ezen nézetekből kiindulva, útasitásom tiszta értelmében kijelentem, hogy küldőim, valamint a’ részek’ elszakasztásában telyességgel meg nem egyezhetnek , úgy a’ testvér honnali szorosabb egyesülést a’ törvény es és szabad egyezkedés útján óhajtják. Kinyilatkoztatván egyszersmind azt, hogy e’ tárgynak, derekához addig, mig küldőimhez téendő tudositás következésében, azoktól útasitást nem vészek, nem szolhatok, minthogy pedig a’szerkezet végén nem egyebet, mint óhajtást látok kifejezve; annak ezen részét nem kevesebbé, mint elejét pártolom. Egyébaránt TT. RR.! ha ezen hazánk sorsára, meggyőződésem szerént, nagy fontosságú tárgy most pártolást nem is ny^er, telyes bízodalommal függesztem reményemet a’ jövendőre, pártolást fog nyerni ez akkor, midőn a’ haza szeretete minden felekezeti érzeteket el fog halgattatni ; midőn minden képviselő meggyőződve ez éránt, hogy köz erő ád sikert, a’ nemzetiség kifejtésit tartaudja legfőbb czéljának; pártolást akkor, midőn maga az igazgatás által fogja látni, hogy a’ magyar nemzetiségben birodalmának egy soha eléggé nem méltányolható kincse van elrejtve.

1452 Mártzius’ 1-sö napján tartott

Gyr öngy ö si Lajos (M.vásárhely). A’ nagyon rövid, ’s a’ miatt igen becses idő’ megkiméllése’, ’s ennek a’ hátra lévő nevezetes tárgyak’ elláthatásokra lehelő fordithatása telein tétéből, bő vebbi szavamról lemondok; rövideden csak ezekben nyilatkozván; hogy én a’ szerkezetnek a’ partium’ Erdély országtól való el nem szakadását érdeklő részét útasiltásomnál fogva a’tegnapi napon tett és elfogadott módosulással merőben pártolom. A’ szerkezet végén lévő azon óhajtásra , hogy Erdély a’ szomszéd Magy arországgal egy esüljön, • egyebet pedig nem mondhatok, és kívánhatok, mint azt; hogy' a’ szerkezetből, mint najúrenden nem lévő, ’s következőleg vitatás alá sem jöhető tárgy merőben hagyattassék ki. [helyes!)