Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

114. országos ülés

nek) ezen ismétlem kitételre a’ királybírói hivatal, úgy a’ főjegyzői és penztárnokí felküldessenek , azt állittanám, Hogy nemcsak a’ főkirálybirói Hanem az alkirálybirúi Hivatalt is belé értették volna , ezen általános, de csak egyes számban kitett hivatal alatt: - minélfogva Ha a tegnapi napon nem tettem, mostan Hittel pecsételt kötelességnek tartóin, csatolván magamat többe’ tárgyban nyilatkozott székely követ társaimhoz, ki jelenteni, melly szerént küldi im is a’ v. királybiráknak királyi megerősítés végetti felküldését a’ leop. küléslevá! 8-ik pontjával ellenesnek tartják.

Kozma Pál (főispány). A’szerkezetnek a’ tegnapi ü'és’ utolsó részében eléfordult pontjaira nézve osztozom azon véleményben, mellyet k. Hivatalos Gál János ur eléadott, a’ székely v. királybirák aránt hozzá adván rövideden még azt, hogy Ha a’ leop. kötésiévé! 8-ik pontjának 2-ik $-a jól megvisgaltatik, és annak értelme fontolóra vétetik, ki fog jőni abból, Hogy ottan nincsen szó a’ főtisztek választásáról és megerősítéséről, hanem a’ törvényhatóságok altisztjeiről. A’ főtisztekről ottan gondoskodni szükség nem volt, mert már a’ hazai fejedelmek idejében is az approhataüs törvények szerént a’ főtiszteknek kinevezésében a’ fejedelmeknek béfolyasok volt; ezt tehát a’ leop. kötcslevél kelésekor biztosittani nem kellett; de kellet biztosítania fejedelemnek a’törvényhatóságok elsőbb altisztéinek megerősitésébeni jogát - mellyel ugyan az apr. törvények szel ént a’ hazai fejedelmek nem birtak ; - ezzel tehát a’ leop. kötéslevél szerződésekor az egyik rész a’ másiknak kedveskedni akarván, a’hazunknak ezen szabad választási jogáról lemondott. Az igasz , hogy ezáltal a’ szabad választási jog korlátozva van, de azt, ha eleink kezek közűi kiadták, most via facti viszsza nem vehetjük , és csak törvényhozás utján érjük el; addig pedig a’ székely v. király bírákat is megerősítés végett felküldendőknek tartom.

Száztizenncgyedik Országos Üléshez. | ] (j j

B. Jósika Sámuel (k. Hiv). Az 1791-beli 11-ík törvény czikk azt rendeli, Hogy a’ királyi előterjesztések az ezekkel kapcsolatban lévő sérelmekkel együtt vétessenek fel; jelenleg tehát, midőn a’ megerősítve leküldött 6-ik törvényezikk felett foly a’ vitatkozás, megnyúlt egyszersmind az út mind azon észrevételek meg tételére is, mellyek az abban foglalt lisztválasztás tárgyát közelebbről érdeklik. Ha ezen 6-ik törvényezikk a’ RR’ nézeteivel megegyeznék; úgy a’ jelentárgyra nézve melyebb visgálatokba ereszkedni szükségfeletti volna De mivel a’ dolog éppen ellenkezőleg áll, ’s abban a* RR. alkalmasint megegyeztek, bogy az emlitett czikket mostani alakjában nem fogadandjik el, felelevenítve latja ez által mind ama lényeges kérdéseket, mellyekazon RR. előtt állották, kik 1811 ben ezen törvény jovallatot Írták volt. - ü is tehát ehhez képest kívánja észrevételeit megtenni.

Hogy maga a’ tárgy igen érdekes, azt minden ki tudja és érzi, ’s hogy azon kétségeknek lehető megszüntetése, mellyek a’ tisztválasztás tárgya körül eredlek és eredhetnek, a’ mostani országgyűlésének legsürgetőbb teendői közé tartozik ’s egy ezen czélra vezelő utat találni az egész bonra nézve óhajtandó volna, azt tahim kevesen fogják tagadni: mert alkalmasint mindenki előtt világosan áll az, hogy a’ törvényhatóságokban eddigelé történt, ’s minden tisztujitáskor elkerülhetetlenné vált kellemetlen súrlódások főbb oka az, hogy a’ megyék már nem tudják mihez tartsák magokat, ’s még a’ mi ebből ered, a’ kormány ’s főtisztek aránti bizodalmatlanság. - Csupán arra nézve kűlömboznek a’ vélemények, mi légyen a kivánt czél’ elérésére a’ legsükeresebb mód? Két útat hallott jovallattni - egyik a’gravaminalis, a

292