Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

46. országos ülés

314

Julius’ 11-ón tartott

Kormányszék.’ törvényesilésére nézve; ez pedig directe kívántatik. Egyébaránt is a’ Comesség’ helyreállítása sok ideig csak desideriumnak maradhat.

G. Bethlen Gábor (Felső Fejér Vgye.) Nékem is Küldőim Utasításul adván, hogy minden erejeket vesztett lenálló törvényeknek, ’s így a’Substitutiot ellenzőknek is magok erejekbe való viszszahelyeztetésekben munkás legyek; és hogy különösen ezen Ország-Gyűlés után sem egyszer, sem másszor a’ köz igazgatás ne fólytaltathassék más személyek, mint törvényesen választattak, és megerősittettek által; ’s ennek következésében rendelései, ’s parancsai is csak olyanoknak telyesittethetnek : ezekből kiindulva, nem tehetem, hogy a’ Ns. Küküllő Vgye’ érdemes Követe által ajánlott protocolaris Határozatot ne pártoljam. A’ mi pedig a’ felkűldendő Repraesentatio’ elveit illeti: ezekre való nézt Ns. Kraszna Vgye* Követe’ inditvánnyához ragaszkodom.

Véér Farkas (Belső Szolnok Vgye.) Többszer használtatott már véleményünk’ czáfolására azon ellenvetés, hogy indító okaink Felség elleni bízodalmatlanságot árulnának el; és ezt ismétli most K. Hivatalos Mlgs B. Jó’sika Sámuel Úr. Positiv kérdésekben ily belső okokban keresett erősség a’ való okok’ hijánját mutatja; ezen ellenvetés pedig, mely czáfoló, annál inkább győző erővel nem bír, nem nézettethetik egyéb czélra intézettnek, csak hogy a’ más fél’ véleménnyét a’Felséggel szembe kényessé tegye; ’s ennélfogva óhajtanám azt a’ vitatások’ sorában felveendő erősségek között soha se hallani. Én azt hiszem, hogy itt minden a’ Felség’ óljr hív alattvalójának tartja magát, mint más akárki önmagát; és nem mernék senkit csak azért, hogy velem egy vélekedésben nincs, Felség aránti bízodalmatlansággal vádolni; félvén azon ellenvádtól, hogy magamra ruházva azt, mit mástól megtagadok, az által önérdememet akarom nevelni. A’ Kormány’, sőt a’ Felség’ nézeteinek is feltételeden elfogadása részrehajlást árulna el inkább: ellenvélemény’, törvényes okok’, és erőségekkel támogatott ellenvélemény’ szabad kimondása éppen bízodalmat bizonyít. Meltóztasson a’ Mlgs Báró Ur emlékezni, hogy ezen Ország-Gyűlés’elején volt éppen azon eset, melyben a’ Diploma’ mikénti kiadása felől bizonyossá lenni akarókul hasonlólag bízodalmatlansággal vádoltattunk: és a’ következés bébizonyitolta, hogy a’ vélemény’ igazsága a’ vádoltattak’ részén volt. Még kedvetlenebb érzést gerjeszt az emlitett vádnak későbbi magyarázatja , mely szerént a’ Felség vagy nem tudná, vagy nem akarná a’ törvényt megtartani; és ezen értelemadás még kevesebbé helyes: mert azt hiszem, hogy senki nem sérti meg egy Felség’ Személyét az által, ha törvényes, és igazságos szándékában nem kételkedve is, azt állítja, hogy egy több milliók’ sorsáról gondoskodó Fejedelem különböző Népei’ alaptörvénnyel bár tudva , azoknak részletes ágaival esméretes nemis lehet. Itt közöttünk van azon személy, kinek a’ b. e. Felség, mostani Urunk’ Attya maga mondotta, hogy nem tudta Erdélynek azon törvénnyét, mely szerént minden esztendőben Ország-Gyűlésnek kellene lenni; mert tudva, bizonyosan adott is volna. Különböztessük meg a’ Felség’ személyét a’ Kormányon ülőktől: ezekben pedig nem bízni elég okunk van, és nem bűn. A’ mi még a’ tisztelt K. Hivatalos Úrnak megjegyzését illeti, hogy Küküllő Vármegye’ Követének azon jovallatát, melyet a’ Hivatalt Substitutio’ útján vállalók ellen tett, csak azért sem lehetne elfogadni, minthogy a’ TT. KK. és RR. már is ellenkezésbe jöttek magokkal, midőn 1834-ben hasonló Határozást tellek, ’s most azokat még-