Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]
16. országos ülés
12 Az én vélekedésem tehát az, hogy a’ Felség ezen Felírásban tétessék figyelmetessé arról, miszerént azon Kötéslevél, melyre a’ Ilit az ő nevében letétetett, több pontjaira nézve sérelmeket szenvedett; — bizonyitlassék bé annak valósága nem részletesen, hanem főbb vonásokban példákkal, és pontonként; —• tétessék figyelmetessé, hogy az azon Kötéslevelet biztosító Hitének csak azon esetben lehet foganatos következése, ha a’ törvényhozó, és telyesitő hatalmak közti közlekedési módot—, az esztendönkénti Ország-Gyűlésnek megtartását a’ törvényt követőleg egyszeri« el nem múlatja —; csak ezen az úton lehetvén óhajtottsükerrel eszközölni mindazt, hogy a’ telyesitő hatalomnak eszközei—, a’ Tisztviselők, rendeltetéseknek megfelelni szorgalmatosok légyenek , — mind azt, hogy alkotványunk, a’ mennyiben megsértetett, törvényes állásba viszszaállittassék,— mindazt, hogy a’mennyiben megavult, a’ hái’om Nemzet’ kivánataihoz képest megujjittathassék ; a’ törvényhozás’ utján kivűl akár a’ hivatali ürességek’ akár a’ törvény’ hijányainak kipótolásokra nézve történt helyettesítések , hogy több roszszat, mint jót szültek légyen, azt a’ szomorú tapasztalás igazolván, — a’ midőn a’ törvény esztendönkénti Ország-Gyűlést rendel —, azon törvény Felséges Fejedelmünk nevében hittel is van biztosítva: azt hiszem, hogy jövendőre nézve e’ tárgy aránti figyelmeztetésünk, ha a’ múltakra viszszatekintünk, éppen most a’ maga helyén lészen. Hogy pedig az Ország-Gyűlés a’ Fejedelmi és a’ Haza’köz érdekeinek megfelelhessen, (mely felséges elhivattatást úgy, ha csak egynehányak’ echója léend, nem telyesithet) szükséges Felséges Fejedelmünket arra is figyelmeztetni, hogy nem elég csak az Ország-Gyűlést esztendőnként pontoson megtartatni, hanem annak egybealkotásában, a’ mennyiben az egyfelől Fejedelmi kinevezésektől függ, az alkotmány’szellemét követni méltoztassék, — (helyes) előre kifejeztetvén azon bizodalmunk , miszerént telyes reménységgel vagyunk , hogy a’ laistrom’ tárgyában ezen Ország-Gyűlésen kifejtett nézeteink a’ nem sokára küldendő felterjesztésünk’ következeséül kegyelmesen méltánylandók lesznek. Tétessék továbbá figyelmetessé, hogy az esztendönkénti Ország-Gyűlés nem csak alkotvány’ szelleme szerénti egybealkottatásra, hanem egyszersmind illő tekintetre tart számat; — a’ Fejedelem’ méltósága kivánja, hogy azon testűleüMk, mely a’ törvényhozás’ azon szent jussával foglalatoskodik, melynek a’ Fejedelem is részessé, lcaláztatott állásban ne légyen ; — alkotmányos Országokban megesik olykor olykor, hogy a’ Fejedelem az Ország-Gyűlés által eleibe terjesztett törvényjovallatokat a’ Velői jógánál fogva el nem fogadja; — megesik az is, hogy a’ gyűlésnek szelleme, nézeteivel, melyeket czélarányosoknak, és alkotványszeriieknek hiszen, nem tetszvén,— mintegy a’Nemzet, és Világ eleibe hivatkozólog a' gyűlést eloszlatja; ezen ulólso történt az 1831—i Ország-Gyűléssel is,— mely eset évkönyveink szerént mint legelső haszíntén meglepő valais, de korán sem volt leverő, mert hittük, hogy esztendő alatt más Gyűlés fogja azt felváltani; azonban, hogy az ilyenképpen eloszlatott Gyűlésnek határozati csak egynéhányaknak tulajdonittassanak, — holott az 1791—beli 11. törvényezik szerént a’ nagyobb rész’ megegy ezése nélkül határozatokat hozni lehetetlen ;—hogy azon határozatok, mintegy' az alsó bírótól felsőbb bírói visgálatra felbocsátott, ’s mintegy a’ törvényres formalitások nélküli ítilelek, megsemmisittessenek, — holott a’ 2-ik R. 5 ez. és az J 791—beli -ik törv. ez. szerent a Fejedelem a' törvényhozásnak nem bírája, hanem részessé; — hogy a Gyűlt“. Május 22-én tartott
