Beszédek tára záratékul az 1837-diki ország gyűlési jegyző könyvhez / N. Szebenben [Nagyszeben] / Nyomtattatott Filtsch Sámuel Könyv Nyomó Intézetében / 1837-[1838]

16. országos ülés

Tizenhatodik OrszágosÜléshez.

miután eloszlatott, egy esztendei törvényes íidőszakasz alatt egybe ne hivattassék, söl annak egybehivása oly feltételekhez csatoltassék, melyeknek lett, avagy nem lett telyesilését megitilni csak egyik félnek tetszésétől fügjen , — holott az 1791-ki 10 tör. ez. semmi esztendöntúli haladékról, sem semminémű feltételekről nem emlékezik;— hogy az eloszlatott Ország-Gyűlés’következésében bármely 6zent czélból, de új igazgatási rend állittassék fel, és annak fentartása végett a’ marcalis Székeknek az 1791—béli 12 tör. czikk. ellenére csak engedelemmel tarthatásak —, a’ hivatalbélieknek az 1791 —béli 25. tör. czikk. ellenére meghalgattatásokon kivűli felfüggesztethetések—,’s több ilyen a’ törvényekkel meg nem egyező szabályok tetéssenek, —■ holott a’ telj esítő Hatalom az 1791-béli 8-ik tör. czikk. szerént csak a’ törvények’ értelmében gyakoroltathatván, az alkotvány által bíztositott körén túl nem terjedhet : mind ezen tétemények egy oly üdő pontban, melyben a’ megcsökkent köz bízodalomnak a’ törvények’ fentartása általi helyreállítása váratott , mint alkotvány elleniek hazafit szomoritók, ’s egyszersmind az uralkodó politikával —, mely a’ kicsin San Marinoi Köztársaságnak függetlenségét—alkotvánnyának sérthetetlenségét szintúgy, mint a’ roppant Orosz Bérodalomnak nagyságát biztosítja, — ellenkezők valának ; vagy talán a’ köz bátorságot veszedelem fenyegette, ’s annak fentartására a’ fenálló törvények elégségéseknek nem láttattak? ez, ha úgy lett volna, azon esetben is a’ fennálló törvények korlátain túl ható szabályzókat alapítani nem a’ töstént egybehívandó törvényhozó test’ jógái közé tartoziké? — nem említem a’ Franczia Országi kivételi törvényeket; — az Európai szabadság’ hazájában Angliában is van eset, hogy a’ Habeas Corpus aclájára fátyol vettetik: de előre, és országúi elfogadott bili’ következésében.

Nem akarom én ez úttal az 1834—béli Ország-Gyúlésnek a’ legnagyobb nyilvánossággal vinni kívánt Jegyzőkönyvének határozatait az azon Gyűlést eloszlató, és Országszerte kihirdetett Királyi Levéllel szembetenni; mert azon határozatok a’ fenálló törvényekkel vagy megegyezők, vagy sem: ha az első, úgy azok most is az azokat éltető törvényekben élnek; — ha az utolsó, azon esetben a’ fejedelmi megerősítésig a’ kötelező erővel nem báliatokat miért kellett megsemmisíteni?— hanem, minthogy a’Gyűlés’ eloszlatásának módját, az azt követő lépéseket, alkotvánj'unk’ megsértésével történteknek lenni hiszem és vallom: azok, hogy többé ne történjének, a’ törvénjhozó, és teljresitő Hatalom viszonnyainak alkotványos elvek szerénti kifejtések mellett Felséges Fejedelmünket ez úttal figyelmeztetni kívánom , — még pedig azon hitlevélre hivatkozva, mely szerént az alkotványnak fentartása költsönös hittel pecsételtetett meg; — egyszersmind kérni arra, hogy az eloszlatott Ország-Gyűlés’következésében felállított rendkívüli rendszert minden kedvetlen következéseivel együtt megszüntetni méltoztassék. — Dióhéjba szoritva tehát, a’Felírásra nézve jovallatom ezekben határozódik: volt Fejedelmünk’ elhunylán szomorúságunkat, — a’ mostaninak fellépésén örömünket kijelenteni, •— és kinyilatkoztatni, hogy valamint a’ Fejedelemhez, és Hazához tartozó hívséget örökség gyanánt’ vettük: szintúgy azt, mint örökséget, nem csak megtartani, hanem a’késő maradékra is sérthetetlenűl állaladni lészen mindenkori lörekedésünk, — minthogy pedig a’ hívség nem egyéb, mint a’ Fejedelmet a’Hazavál egybekapcsoló törvényeknek szentül való megtartása: Felséges Fejedelmünket ligyelmelessé tenni, hogy azon Kötéslevél, melynek megtartása hit szerént is már biztosítva van, több pontjaiban meg van sértve, — ezt pedig nem csak általánosan állítani, hanem pontonként