Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( ; a.!ó tulajdonos jussainak gyöngesége miatt mások áltat mozdított perekből eredének, ezen §*“als rendelése alá ne tartozzanak, és illyen esetekben köteles légyen, a' zálogot vissza valló lefizetni az egész zálogos sommát, mert a' zálogos birtok’ megcsodálásának nem a' Zálogos Birtokos lévén oka, károsodást nem szenvedhet annyival inkább, minthogy már az által is vesztett, hogy az egész zálogos sommának törvényes kamatjai helyett zálogba vett egész birtoknak jövedelmét, melly egyébbként Ötét illette volna, nem húzbdtta, mert maga ezen birtok csorbulást szenvedett. A' 41-ik Czikaelyre. De meliorationibus, et deteriorationibus következendő észrevételek adják eló magokat. i-ször. Mivel a' véletlen esetek mindenkor a’ valóságos tulajdonosnak kárára szolgálnak, világossan említtessék a' hozandó Törvényben, hogy az illyen előre nem látott, és el nem hárítható károsodásokat a' zálogos Birtokos megtéríteni nem köteles, ugyan azért a véletlen eset által pusztulásra jutott, és a’ Zálogos Birtokos által újra felépített szükséges épületeknek árát köteles a zálogot Kiváltó megtéríteni még akkor is , midőn a Zálogos Birtokosnak szerződés szerint egyébbkent épületeket tétetni hatalma nem volna. 2-szor. íNoha a Királyi Curiának ítélete szerint (Plan. Tab. pag. /j5 Dec. 5. et 7.) az isteni tiszteletre szolgáló epitteseket a visszaváltó kifizetni nem tartoznék , midőn azonban az efféle épületek’a’ Patronatus jussánál, vagyis inkább kötelességénél fo^va készültek, következve még a tulajdonos által is szükségképpen megtétettek volna, azoknak árát a’ visszaváltó köteles légyen megtéríteni. 3- szor. Midőn a’ Zálog levélben hatalom adatott a' hasznos építésekre, 's ezen hatalomnál fogva kertet készített a’ Zálogos Birtokos, ezen kertért nem a' reá tett költségeket , hanem a’ Királyi Curianak (Plan. Tab. pag. 40. Dec. 8.) eddigi Ítélete szerint a’ fák valóságos hasznának felszámlálása szerint annak valóságos értékét fizesse meg a’ Kiváltó tulajdouos. 4- szer. A' zálogos javak rend kivű! való jövedelme, mint p. o. a' talált kincsnek a' Fódlbirtokossait illető része, vagy valamelly mag nőikül elhaláiozó Jobbágynak öröksége, ha csak ezek eránt a’ Zálog levélben különös határozás nem tétetett, mindenkor a’ Zálogos Birtokost illesse , mert egyébbaránt a’ Jobbágyok utánni örökösödések felszámlálgatásából, kiváltt a' terjedtebb, és régiebb Zálogoknál véghetetlen perek szármoznának. Végre. 5- ször. Fenálló Törvényeinknek hülönössen az i638-ik esztendei 29-ik Czikkelynek azon rendelését, hogy a’ világos Zálogot ki bocsátani nem akaró, ha minden a’Zálogon fekvő pénzével megkináltatott, az egész sommát elvesztvén, tartozzék a’ Zálogot is kiereszteni, végképpen elakarja törleni az Országos Kirendeltségnek javallatja. Mivel azonban a’ Zálogokat, kivált pedig a’ Bírói foglalásbéli Zálogokat igazságtalanúl tartóztatók csak azért is kemény büntetést érdemelnek: hogy uzsoráskodó vonakodásaik által a’ valóságos tulajdonosoknak tetemes kárával szaporítják a’ pereknek számát, de amúgy is az igazság kiszolgált-lásának hamarittása megkívánja: hogy a’ követelők tulajdonaik serénnyebb, és könnyebb meghyerhelésében a’ lehetősig segíttessenek, szükséges leend az Országos Kirendeltségnek javaliatját úgy módosítani: hogy a’ Zálogos sommának elvesztéséről szólló Törvényeink , és a' Királyi Curianak hasonló tartalmú törvényes Ítélete (Plan. Tab. nucleus pag. 2Ő6 N-ro 8g. in causa Akáts contra Könnye) legalább a’ Birói Zálogokra nézve a' magok erejében eddigi mód szerint tovább is főntartassanak, — Töbnyire ezen egész Czíkkely helyben hagyható. A’ 4*-ik Czikkelyre De Contractu sponsa/istico nincs semmi észrevétel. A’ 4-3 ik Czikkely De vincídis általában helyben hagyható. Nem volna mindazonáltal felesleges ezen Czikkely 3-ifc §-sáriak rendelését, melly szerint a‘ hölcsönözéseknél a' kötésnek egész mennyisége csak egy tized részét teheti az egész sommának; világossan kiterjeszteni minden szerződésekre, 's a' hozandó Törvényben azt rendelni« hogy a kötésnek sommája a’ szerződés égész tárgyának egy tized részét soha meg ne halladhassa, midőn pedig azt meghalladja, minden különös per nélkül tartozzék a kötést megítélő Biróság annak mennyiségét at említett tized részre leszállítani. — Továbbá minthogy a’ kötés a’ szerződést megszegőnek Önkényt félvállait büntetése, nem pedig a viszszalépés által okozott károknak pótolása; midőn eggyik szerződő fél a szerződésnek pontjait megszegi a’ természetes igazság, és a’ terhes szerződések kötelező erejenek változbatatlan bizonyossága megkívánják; hogy a’ másik fél egyedül a kötéssel megelégedni ne tartozzék , hanem jussa legyen a’ kötésen kívül még a szerződésnek tellyesíttéset is, úgy 24
