Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
r 9i ) szinte minden károkat, vagy megszűnő nyerességét törvényes utón követelni, mert ha az eggyih, vagy másik félnek hatalma leend, hogy felvállaltt kötelességétől a' kötésnek lefizetése által magát mentessé tehesse, gyakran ugyanazon eszköz, mellynek a' szerződések* pontos megtartását kellett volna bizonyossá tenni, azoknak önkényes megszegését fogja könnyítteni, midőn azomba az alkura lépők nem valóságos kötést, hanem az alkut megrontó által fizetendő bánat pénzt határozták meg szerződéseikben, tellyes szabadságok leend szerződésbéli jussaikkal élni. A’ 44-ik Czikkelyre. De Debitis megjegyeztetik az : hogy mivel a’ Törvénykezés’ rendénél a’ 27-ik Szakasznak 430-ih §‘-sára tett észrevétel szerint ezentúl a’ Hitelezönak minden valóságos, és világos adósságbéli keresetben szabad választási jussa lesz: a’ 44-ik Czikkely 3-ik §-sának azon rendelése, hogy a’ választási jussal bíró Hitelező elhalálozott Adóssának csak eggyik gyermekét, vagy örökössét tartozzék perbe idézni, minden világos adósságokra kiterjesztendő lesz , ez azonban osztályossait azon perbe evictiora idézheti. A' /«5 ik Czikkelyre De mutuu per sic dictas partiales obligatoriales contracto nincs semmi észrevétel. A’ 46‘ih Ceikkely De foenore változtatás uélkúl elfogadható. — Mivel azomban a' Bírói kézre letett pénzekről sem itt, sem más helyen említést nem tesz az Országos Kirendeltség, ezen tárgynak minden lehető kétséges félre magyarázásoktól leendő felmentése végett a’ Törvényben világossan meghatároztassék: hogy midőn valaki a’ Bírónak kezére bizonyos sommát letesz, mindenkor meghatározza: hogy azon somraával a* Bírónak kit kellen előbb megkínálni; mert a’ Biró más pénzének ok nélkül őrje nem lehet, és a’ letett sommát is csak akkor kell valóságossan Bírói kézen lévőnek tekinteni, midőn a’ megkináltt illető fél azt felvenni nem akarta, és a’ törvényes huszad rész is csak ezen időtől kezdve lesz járandó. — Ha tehát valaki csak olly kinyilatkoztatással tenne le valamelly sommát , hogy az bizonyos pernek lefolytáig a’ Bírónak kezén maradván , akkor a’ nyertes félnek adassék által, azt a’ Bírónak elfogadni szabad ne légyen, mert a’ pereknek kétes kimenetele miatt a* pénzek : hogy minden haszon nélkül ne heverjenek, vagy letiltással, vagy törvényes zárral lesznek illetendők. Továbbá midőn valamelly pénz Bírói kézre Jetétetett, azon Biró, ki a’ pénzt által vette a sommának mennyiségéről, és kezén léttéről a* Vármegye Gyűlésének jelentést tenni tartozzék, ha pedig ezen Tisztviselő meghalna, vagy hivatallyát elhagyná, az illető Törvényhatóság tőle, vagy örökösitől számot vérén, a’ letett pénzt addig is, még az ertesíttendo letevő eránta más intézeteket tesz a' köz pénztárba tétesse, a’ törvényes huszad rész pedig akkor, midőn a* pénz a’ Birói kéztől végképpen elvétetik mind azon Tisztviselők között, kik az említett idő alatt arra gondot viseltek, egy formán légyen felosztandó. A’ 47-ik Czikkely De usuraria prauitate a’ kereskedői munkában tett azon észrevételhez, hogy az uzsorásoknak elvesztett tőke pénzei legalább egy részben a* .Nemzeti Köz Kincstárt illessék, alkalmaztatva helybe hagyható. A’ 4Ö-ik Czikkelyre De debitis per minorennes contractis nincs semmi észrevétel. A 49-ik Czikkely De Intabulatione et cjus ejjectu sok elfoghadható czéiarányos rendszabásokat foglal magában, vágynak mindazonáltal némelly pontjai, mellyek különös észrevételt érdemelnek — ugyan is iször A* 6-ik §-ban azt javalja Törvény által meghatároztatni az Országos Kirendeltség: hogy a Hitelezőknek azon elsősége, melly az adósságok törvényes béjegyzésebol szarmozik, a valósaggal béjegyzelt kereskedőknek csak ingatlan Javait illethesse , midőn tehat ezekből a hitelezők be nerrf jegyzett követeléseinek pótolása ki nem kerül, az adósnak ingó vagyonából minden hitelező, kétségtelen követelésének egy részét arány szerint elvesztvén, elsöségbéli külömböztetés nélkül nyerjen elégtételt. — Ellenkezik ugyan ezen javallat fennálló törvényeink’ leikével, és a' hitelezőket öszvehivó pereknek rendszerével, de mivel ezen rendszabas egyedül a* béjegyzett kereskedőkre vagyon szorítva, — Nemzeti köz hitelünk pedig, és a’ kereskedés’ virágzása megkívánják: ho^y a’ valóságos kereskedő , kit foglalatosságai más Nemzeteknek kereskedőivel gyakran öszveköttetésbe hoznak, a pénz, és kereskedésbéli tárgyokra nézve más Nemzetekéhez a'lehetőségig hasonló törvényeknek legyen alája vetve, nem lesz törvénykezésünk rendének sérelmére, ha ezen czélba vett változtatást elfogadjuk. — Ne hogy azonban idővel ezen ujittás első rendeltetésének korlátin túl hatván, erőltetett magyarázások által messzebb is áradjon, nem volna felesleges a Kirendeltségnek javalatját csak azon megszorittás mellett hagyni helyben, hogy a hitelezőknek törvényes elsőségi Jussa nem csak minden ingatlan fekió javakra, há-
