Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 9- ) ezen oknál fogva tellyes erővel bírjanak mind azon Egyezések is, mellyek a’ vissza verési perekben készültek, mert Törvénnyeink rendelése szerint a’visszaverés jótéteménnyé mellett hatalmában áll a' vésztőiéinek ismét az alapos per érdemének feszegetésébe bocsátkozni 's a’ követelésnek törvényes voltát előbb felhozni elmulasztott uj ellenpróbáival ost romolni ; nem lehet tehát a’ visszaverési pernek végső befejezéséig magát az alapos pert is elvégzettnek mondani. — A' pernek|birtokon kívüli megujjitását azomban nem kell az említett törvényes segédek' sorába tartozónak ekínteni, mert ámbár ez által is reménylhetni, némellykor az első perbéli törvényes ítéletnek megváltoztatását, az ujjitó per mindazonáltal egészen uj per lévén , azt az előbbi per valóságos folytatásának nem nevezhetni ; midőn tehát az első per már egészen béfejeztetett azon szin alatt, mintha a" vesztő fél által ne talán kezdendő uj pernek kétséges kimenetele magát a’ megnyertt pernek tárgyát is bizonytalansággal fenyegetné, dönthetetlen eggyességeket kötni nem szabad , de midőn az ujitó per csak ugyan folyamotban vagyon, 's az ujjabb próbák is felhozattak, már akkor a' per kimenetele csak ugyan kétséges lévén, azon tellyes erejű végeggyesség, mellyel az béfejeztetik , csak ugyan felbonthatatlan légyen. A’ 34-ik Czikkely De Cambiis helyes és elfogadható. — Itten azonban említést érdemel a' Kir. Curiauak (Plan. Tab. ad invalid. Cambii pag. 104 Dec. 3.) azon Ítélete, melly szerint akkor, midőn a’ cserélni akarót valamelly vérségbéli mellékes Atyafi Birói megintés által mind azon cserebéli hasznokkal, és elsőségekkel kínálja, mellyeket az a’ véle cserélő idegentől várhat, de a’ Birói megintésnek, és említett kínálásnak ellenére is a’ csere csak ugyan idegennel köttetik meg, az intetőnek hatalmában álljon ezen cserét törvényes utón felbontani, vagy is inkább magára ruháztatni. Mivel azomban a’ Hárruos Könyv első részének 70-ik Czikkelye szerint minden ellenmondás, és megintés sikeretlen a’ cserék törvényes erejének megrontására, azt pedig, hogy a’ cserélni akarónak gazdálkodási szándékához képest mellyik jószág volt hasznossabb, és alkalmatossabb, kivált idő múltával tökélletessen meghatározni majd nem lehetetlen, minden félreértések’ elkerülése végett a’ Kir. Curianak fellebb említett ítéletét nem balgatással kell elmelőzni, hanem a’ hozandó Törvénynek világos szavaival jövendőre végképpen megszüntetni. A' 35-ik Czikkely De praescriptione mind azon észrevételekhez, mellyek a' Törvénykezés rendében a’ 17-ik Szakaszra, 's a' Polgári Törvények" javallatnál a’28-ik Czik* helyre tétettek, szorossan alkalmaztatva helyben hagyható. A' 36-ik Czikkelyre De pignoribus et ea celebrandi modo ac loco úgy szinte A’ 37-ik Czikkelyre De praemonitione pignoribus praemittenda nincs semmi észrevétel. A' 38-ik Czikkelyhez De realitate devolutione et localitate pignoris nem volna felesleges még azt toldani: hogy midőn a’ zálogot kereső az elzálogosított rész jószágnak mennyiségét, vagy az ezen Czikkely 6-ik §-ban elszámlált kivételek’ esetein kivül annak helyheztetését bébizonyíttani nem képes, ha bár a’ zálognak valósága kétségtelen is, soha semmiféle Birói határozás ne kénszeritbesse a’ Zálogos Birtokost arra, hogy a' zálogban birtt rész jószágnak mennyiségét, és helyheztetését kimutassa, vagy helyette a’ Felperesnek valamit által adjon, hanem illyen esetben az Alperes a’ követelő fél által felhozott próbáknak tökélletlensége miatt feloldozást nyerjen, mert igazságtalanság volna valakitől azt kívánni, hogy maga szolgáltasson fegyvert önnön kárával ellenfelének kezébe. A 3g-ik Czikkelyben De conditionibus pignoris világossan kifejeztessék az is: hogy midőn aj zálognak ideje harminczkét esztendőnél többre köteleztetik, az egész zálog ezen eggy törvénytelen feltétel miatt semmivé ne legyen, sem kiváltásának ideje csupán önkmytol ne fügjön, hanem az esztendő száma már magában 52 esztendőre száljon. a valóságos szerzeményeket pedig rnindennémű feltételek mellett szabadon adhassa zálogba a szerző, mert ezeket tökélletes jussa vagyon el is ajándékozni, nem lehet tehát megtagadni tőle azon just, hogy szerzeménnyét kénnyé szerint leköthesse. A’ 4°‘ik Czikkelyre De summis pignoratitiis megjegyeztetik az: hogy ezen Czikkely i-ső §-nak azon rendelését, melly szerint a’ Zálogos sommák mindenkor azon pénz nemében legyenek visszafizetendők , mellyben felvétettek, minden terhes szerződésekre, nvellyekben valamelly egykor felvett készpénzbéli sommának visszafizetése tárgyoztatik, oltallában kiterjesztessék, mert ezt a’ természetes igazság, és a’ más kárával senkit gazdagodni nem engedő világos Törvénnyeink szorossan megkívánják. — A a-ili §-ra megjegyeztetik: hogy a’ zálogos birtoknak azon hiányosságai, mellyek a' Birtokosnak vétke nélkül vagy véletlen esetekből számoztak , vagy a’ Zálogban
