Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
C 91 ) ?ének azon mellékes ága, melly az eladott javakban csak most nyertt leireUÓhTM * « kősödest, illy hosszas .dók után pedig a megvevönek maradéki között az óta történt szá mos osztályok’ felforgatása legterl.essebb pereket szülhetne, sót a’hajdan idők’ régen elfeT tett környülményeiból eredő bevallások szükséges vagy helyes voltát kifejteni, valóban felette nehéz, néraellykor pedig lehetetlen is volna; törvény által határoztassék meg az is • hogy az elidosíttés jussának kezdete még a’ mellékes vérség ellen is egyenessen az eladó fél halálának napjától számláltassék , és ha annak törvényes maradéki az idomulás hatalmát félbe nem szakasztottak, a’mellékes vérségnek pert mozdíttani csak akkor legyen jussa, midÓn az örökösödésnek rende még az idomulásnak bétölte előtt reá szállott Ezen törvény, mellyet a’ birtokbéli közbátorság tekéntete szükségessé tesz, igazságtalan nem leend csak azért is, mert a’ mellékes vérség a’ bevallást előző megíntés által jókor lévén ügyel meztetve, jussával szabadon élhetett, s az áruba bocsájtott Ősi Javak’ tulajdonát Nemzetségének birtokában megtarthatta volna, jussa pedig annyira nem terjedhet - hogy a’ mit egykor tudva helybe hagyott, vagy legalább elnézett, azt századok múltával is felforgathassa, ’s ez által másnak törvényes igazát örökös bizonytalanságban tartsa. Egyébbaránt az Országos Kirendeltségnek ezen Czikkelyben tett minden egyébb javalati helyesek, és elfogadhatók. A’ 2Q-ik Czikkelyre De Fassionibus perennalibus in liberis Regiisque Civitatibus Districtibus item separatas portas habentibus, nec non Oppidis' celebrandis nincs semmi észrevétel. A’ 3o-ik Czikkelyben De invalidatione fassionum ear praeiudicio különössen pedig ezen Czikkelynek a-ik §-usában törvény által javalja meghatároztatni az Országos Kirendeltség, hogy midón valaki a’neo-aquistica commissio alá tartozó részeken fekvő javakat , mellyek Nemzetsége által hajdan örök bevallás mellett elidegenittettek , ezen bevallás eldöntésére mozdított perrel kívánná vissza nyerni, ’s ezen javak a’ Kir. Fiscusnak, vao-y valamelly adományossának vágynak valóságos birtokában, köteles légyen a’követelő Felperes tulajdon Nemzetsége régi gyökeres Jussainak kétségtelen valóságát bébizonyittani,__ véleményét az Országos Kirendeltség azon Ítéletekben gyökerezi, mellyeket a' neo-aquistica Commissiónak végsó eltörlése utánn 1741-ik, és következő esztendőkben hozott a’ Kir. Curia, — mivel azonban ezen Ítéletek egészen eltérnek, sótt egyennessen ellenkeznek az Ítélő Székeknek régiebb törvényes szokásával, és amúgy is Constitutionalis Törvénnyeink leikével meg nem férnek, azok a’ hozandó Törvénynek helyes, és ingatlan alapúi nem szolgálhatnak. — De valóban az igazsággal sem volna eggyező az: hogy a’ Királyi Fiscus, ki az illyen javakra nézve csak a’ megvevönek lehet valóságos képviselője, több és fontossabb próbákat kívánhasson az örök bevallás felbontásáért perlekedőtől, mint a’ mit ez a’megvevönek Nemzetsége ellen felhozni tartoznék, mert ha vágynak a’megvevő jussain kívül más elrejtett Kir. jussok is, mellyek mellett a’ per alá vett javak a’ Kir. Fiscust illetik , azt nem a’ Felperesnek, hanem az állíttó Fiscusnak kötellessége világossan kifejteni. Azomban a’ 4 >f‘ alatti különös vélemény mind ezen, és több más okokat olly bőven, és helyessen előadta: hogy azokat itten ismételni felesleges volna, hanem a’ Kirendeltség avalatja helyett egyenessen az említett különös vélemény lesz helybe hagyható. A’ 3i-ik Czikkelyre, De invalidatione Fassionis ea: neglecta praemonitione nincs semmi észrevétel. A’ 3a-ik Czikkely De recessu a Fassione változtatás nélkül elfogadható. A 33-ik Czikkely, De Transactionibus különössen a’ 3-ih §-ban azt rendeli az Országos Kirendeltség: hogy a’ Brachialis perekből eredett ollyan egyességek, mellyek mellett valamelly fekvő birtoknak tulajdonosi jussa másra ruhásztatik, dönthetetlenek ne legyenek. Szükséges leend azomban* ezen javalatra nézve megjegyezni azt, hogy mivel a’ Bírói végrehajtást akadályoztató ellentállás, és az ebből eredett ellentállási per gyakran megelőzik az alapos pernek legfőbb megvisgálását , könnyen megtörténhetik, hogy az alapos perbe hozott, da fellyebbvitt első Ítéletet a’ legfelsőbb ítélő Szék még akkor is megváltoztatja, midőn már az ellenállási per végképpen béfejeztetett, illyen esetben tehát tökélletes bizonysággal általlában állíttani nem lehet azt: hogy a’ pernek kimenetele mar semmi kétség alatt nincs, olly világosittást kell a’ hozandó Törvényhez toldani, hogy mind addig, még fellyebbvitel, megtiltás, vagy rnás törvényes segedelem mellett reménysége lehet a perét vesztett félnek: hogy ugyan azon perben az első ítélet kedvezőbbre változik, bizonytalan lévén a' perlekedésnek kimenetele, szabad legyen tellyes erejű felbonthatatlan egyességet kötni, ha bár ez a’ Brachialia pernek folyarűotja alatt történik is , ugyan f
