Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 9° )

«oha meg ne történhessék, és lia megtörténik azon oknál fogva: hogy a' Kis Gyűlésnek Jegyző Könyve a' Köz Gyűlésen úgyis felöl vastatik , néki soha semmi eró ne tutajdoníttassék, mert az elő intésnek, és az említett kihirdetésének fö czélja, a’ köz tudomány, ezt pedig Kis Gyűlésen kevessebb sikerrel lehet elérni, ha bár a’ Jegyző Könyv Köz Gyűlésen felöl vastatik is, minthogy az illyen felolvasás közben uémelly csekélyebb érdemu tárgyok a’ figyelmet könnyen elfutják.

A’ sö-ik Czikkely, De necessariis, et rationabilibus Fassionibus készúltt. — Hazánkban a’ Nemzeti szorgalomnak gyorsabb terjedését, ’s Országunk köz hitelének emelkedését semmi hatbatóssabbau nem eszközlené, mintegy olly Törvény, melly szerint az ingatlan ősi Nemes birtoknak örökös eladása mindenkor \áltozhatatlan maradna, s azt a' vérségneh soha semmi szin alatt felbontani, vagy kérdés alá venni szabad nem volna, de más részről valóban fontos, és figyelemre méltó tekéntetek ellenzik egy illyen Törvénynek alkotását, mert annak oltalma mellett a’ gondatlan pazarló tulajdon vérségét, sótt gyakran önnön magzatit is végképpen kifoszthatná mind azon javakból, meilyek Őseitől fáradság és érdem nélkül jutottak kezére: néhány terjedtebb birtokú hatalmas Nemzetségek pedig tartózkodás nélkül magokhoz vonnák a’ fekvő javaknak legnagyobb részét, ’s ez által Országunk kissebb Nemzetségének nem csekély része lassanként minden birtokából kipusztulna; jobb tehát e’ részben fenálló Törvénnyeinket, ’s a’ hajdan kornak ezen Törvényekben gyökerezett régi szokását tovább is fentartanunk. — Mivel azonban nem csak az eladóknak Nemzetségi jussai kívánnak kémélést, hanem a’ vevők tulajdonának állandó bátorsága is megérdemli a’ Törvényhozó hatalomnak gondossabb figyelmét, szükséges leend fenálló Törvénnyeinket, 's a’ Kirendeltség által javallott ezen Czikkelyt olly móddal változtatni, hogy e’ kettős czél legalább csak valamennyire is cggyesuljön, és valamint eggy részről az ősi fekvő birtoknak határtalan örökös elidegenítéséből eredő károsodást az illető vérség annak idejében törvényes utón orvosolhassa , úgy szinte más részről a’ megvevőnek tulajdona 6e légyen örök időkre kitéve mindazon bizonytalan habozású változásoknak , meilyek azt a’ vérség törvényes lépései által még századok múlva is érhetnék. — Törvény által kell tehát meghatározni: hogy az eladó fél halálának napjától számlálandó harminczkét esztendők után az igaz lélekkel kötött örök bévallást senki többé fel ne bonthassa, ‘s a’ megvevő , 'agy annak maradéki vásárlóit javaik birtokát a törvényes időmúlásnak just adó hatalmával védelmezhessék, melly idomulást sem ellenmondas, sem puszta bírói megintés félbe ne szakaszthasson, hanem a’ jussával élni akaró köteles legyen a megvett javak valóságos Birtokossát, vagy az egész vételbéli sommanak megkinálasával Bíróiképpen megintetni, ’s az idő közben történt javításokért is tüstenti kielégítést ajanlani, vagy azt a’ bevallás eldöntésére Törvényes Bíróság elébe perbe idéztetni, melly lépések által a’ kérdéses javakat kibocsáttani, mégis vonakodó Birtokosnak elidősítése jussa félbe szakadván, a' már eltöltött időt soha mentségül fel ne hozhassa, hanem időmúlása csak akkor légyen tőkélletes, ha az említett mód szerint történt megintés vagy idézés után ismét 32 esztendőt eltöltött a’ vett javaknak birtokában. — Ne hogy azonban 'a pernek puszta kérdése által is minden pénz nélkül elölhessék az illető verségbeliek a vevőnek jó lélekkel szerzett igazát, a’ hozandó Törvénynek rendelése kiterjedjen oda is: hogy midőn a’ perbe idézett, vagy megintetett Birtokos, vételbélí penzenek, es javittasainak kiűzetését kérvén a’ per alatt lévő javak’ kioresztését megajánlja, a’ pert mozdító kereső fél pedig a’ javakon fekvő sommát ezen ajánlásnak napjától, vagy a’ Bírói törvényes Ítéletnek hozásától számlálandó három holnapok alatt le nem teszi, kezdett pere tüstént leszallítatvan, úgy tekéntessék, mintha soha kezdve nem lett volna, és a valóságos Birtokos idómúlási jussának félbe szakasztására semmit ne érjen. Többnyire a most kimagyarazott kétféle módon kivúl sem az erőszakos háborgatás, sem akármelly egyebb törvényes ; vagy törvénytelen cselekedet a' vevő fél időmulási jussának félbeszakasztasára, vagy eldöntésére törvényes erővel soha ne bírjon.

A mi végre a’ mellékes vérségnek jussait illeti, fenálló Törvénnyeink szerint ezek csak akkor vehetik a bevallásnak helyes voltát per által kérdés alá, midőn az eladónak, vagy maradekinak magva szakadtával az eladott javakban , is őket illetné az örökösödés ebből tehat egyenessen az következnék, hogy a' mellékes vérség ellen szolgáló törvényes időmúlásnak kezdete is csak ezen örökösödés megnyílásának napjától lenne számlálandó.

Mivel azonban ekkor azon óhajtott czél: hogy a’ tulajdonnak állandó bizonyossága valahára csak ugyan eszközöltessék, töhélletessen elérve soha nem volna, mert a’ vevőnek Nemzetségét több századok előtt szerzett birtokától is megfoszthatná az eladó fél versé-