Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( Sy ) A Cikkelyre, De mens ex usu et privilegio megjegyeztetik az: hogy mi_ Tel oily a 11 helyeken, a hol senum kérdés „em volt ugyan a határok között, hanem a. elpusztult határjelek raegujjíttása vagy uj halmoknak hányása volt csak szükséges ezen foglalatosság tellyesittését az eddigi törvényes szokás szerint eggy arra rnegkém Stolgl Bíró segéd Eskültjével eggyútt mindenkor eszközölhette, most sem leend szükséges V régi szokást e’ részben meg változtatni; megkell tehát a’ Szolga Bíráknak kezénél topábbra is hagyni azon hatalmat, hogy a határt járó felek köllsönös megeggyezésénéi fo<rva halmokat hányathasson, mert ezek munkálódása költséget sem kíván annyit, mint°az Országos Kirendeltség által javallott azon Kiküldötségek , mellyeket a’ Vármegyének kellene kinevezni, 's Így a' felek kevessebb terheltetéssel érhetnék czéljokat, hamarább is megtörténhetnék a határjárás, mert a’ felek által megkért Szolga Bírónak, ki úgy is nem itéló, hanem csak Törvényes Bizonyság lehet, és egész hatás köre tüstént megszűnik, mihelyest a' felek között lihtárbélí villongások támadnak, a’ Vármegyének külö°nös Kiküldésére szüksége nem lévén, a’ felek sem volnának kénytelenek Gyűlésre várakozni, a javallott Kiküldötségek azomban Kiküldés nélkül nem munkálódhatnának, és hatalmok sem lehetne nagyobb, mint eddig a' Szolga Biráké volt, mert a' hol kétséges kérdések eldöntése forog fent, ott Törvényeink szerint csak a? Al-Ispány mint Törvényes Biró vagyon itéló hatalommal felruházva. Ugyan ezen Czikkelynél kell ismételni Hazánknak azon sérelmét, mellyet az Országossan öszvegyültt Rendek már íöu-ik esztendőben, és ké^óbb*n 1826-ban (acta Comit. Tom. 2. pag. 1275.) felterjesztettek; hogy tudniilik némelly a’ határbéli perekben az Al-lspányoknak Törvényes ítéletét, Hazai Törvénnyeink világos rendelésének ellenére a' Nagy Méltóságú Magyar Udvari Cancellaria saját önkényes hatalmával eldöntötte, 's ez által a’ Törvénykezésnek rendszerét egésszen megzavarta. — Világossan kikeli tehát fejezni a’ hozandó Tőrvény Czikkelyben, hogy a* határbéli perek rendes, és törvényes Birájinak ítéletét a’ Nagy Méltóságú Magyar Udvari Cancellária soha semmi szín alatt meg ne változtathassa, hanem a’sérelemről panaszolkodó fél egyenessen, és egyedül rendes ítélő Székeink előtt törvényes utón nyerhessen orvoslást. A’ 2-5-ik Czikkely, De Decimis Clericalibus ex jure et usu, helyes, és elfogadható. — Nem lenne azomban felesleges a’ hozandó Törvényben még azt is világossan kifejezni, hogy mivel a’ Papi tized a' Jobbágynak semmi későbben tett foglalásaiból, irtás földeiből vagy utóbb beültetett szőllejéből törvényessen éppen nem járandó, a' tizedet haszonbérben Biró Földes Ur pedig egyedül a’ bérbe adónak lévén képviselője , jussait többre nem terjesztheti; Papi tizednek neve alatt soha semmi Földes Ur; az irtás földekből, és más efféle későbbi foglalásokból, mellyekból maga tizedet adni nem engedne, ha az Egyházi Személy természetben szedné tizedeit, Jobbágyaitól semmi szin alatt ne követelhessen, ha bár ezen bitanglott jusnak használásában mind eddig benn volt is, ’s az ez eránt panaszolkodó Jobbágyoknak rövid panaszos per utján a’ sérelmet orvosló igazság halladék nélkül kiszolgáltassék, megmaradván amúgy is minden Földes Urnák azon jussi, mellyel az Urbarialis munkában kifejezett mód szerint a Jobbágyok kezénél lévő irtás földeket visszaválthatja, vagy azok eránt ujj szerződésre léphet. A’ 26-ik Czikkelyre De Fassionibus perennalibus, et eas celebrandi modo ac loco különössen a’ 3-ik §-ra nézve .megjegyeztetik : hogy a hiteles Káptalan vagy Klastrom valóságos két tagjának a’ Káptalan által leendő Kiküldésé csak akkor légyen szükséges, midőn azok Káptalan, vagy a’ Klastrom kebelén kivül veszik által az eladónak ölök bévallását, magában a’ Klastrombán vagy Káptalanban pedig elég légyen mindenkor csupán csak két tag előtt minden Kiküldés nélkül is az örök bevallást kijelenteni, mert egyébbként az is könnyen megtörténhetnék; hogy a Kiküldő Káptalan, vagy Convent több tagoknak betegsége, vagy távúi léte miatt tellyes számmal öszve nem ülhetvén, a Kiküldés meg nem történhetnék , ’s ekkor a’ bevallónak költséges várakozása, vagy terhes utazásának isinételése lenne szükséges, a felek terheltetését pedig minden lehető módon elmellőzni fő kötelesség. — Ugyan ezen Czikkelynek 7-ik §-sa csak oliy értelemmel lesz elfogadható, hogy a’ leány ág a’ fi-ágot illető javakra nézve csak akkor nem bír vetelbeli elsőbbséggel, és csak akkor nem kívánhatja az azok eladásánál a/, elointest , midőn azon javak magában az Adomány levélben egyedül íi-agra vágynak ajándékoz A' 27-ik Czikkelyben, De praemonitione Fassionibus praemittenda nem volna felesleges megemlíteni: hogy az előintés, úgy szinte az örök bevallásnak kihirdetése, mellyet a fellyebbi Czikkely javai megrendeltetni, a Vármegyének kíssebb Gyűlésében 23
