Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 33 ) sokszor nem ér fel a* másik dűlőben fekvő egy két holdnak valóságos hasznára’. — Sok dűlőnek viz árkok által öszveszaggatott oldalában C3ak alig lehet egy két holdot hasznaini, pedig az egész dűlőt a' felosztás alul kihagyni sem lehetne, és még sem találkoznék oi- Jyan Birtokos, ki azt egész osztáliyában elfogadni kész volna. — Továbbá Megyénkben a- határok kissebb terjedése miatt sok, és költséges épületek vágynak minden gazdaságnál, és midőn Országunk alsó vidékein sok terjedt gazdaságnak minden épületje csak egy cseléd ház, egy két föld gunyhók, és legfellebb egy két Istálló, nálunk akkor a’ sokkal kissebb jószág is akiokkal, Istálókkal^ cséplő, szénás, sőtt némellykor gabonás pajtákkal is terhelve vagyon, mert csekély termésűnket gondosan őrizzük, 's azt az idő- 0 járás viszontaságainak bétakaríttás után is kitenni nem igen merjük, — ha tehát itt is hatalmában állana minden Birtokosnak többi köz Birtokos társait tagos osztályra per által is kénszerítteni, könnyen megeshetnék az: hogy eggyik vagy másik Birtokos, kinek a' faluhoz közellebb esvén eddig minden birtoka, tulajdon lakó háza körűi minden szükséges gazdasági nem csekély értékű épületekkel felvala készülve, most egész osztályát a' határnak legtávolabb részében kapja , kénytelen lesz tehát költséges épületjeit elbontatva tagos osztálára általtétetni, vagy ha ezt véghez vinni tehetetlen lenne, gazdasága pusztulásra jut, ’s akkor a'javallott Törvény által czélba vett hasznokat nem igen fogja érezni, pedig illyen vidékeken, mint a’ miilyen Megyénknek nagyobk része számos hasonló esetek történhetnének. — Továbbá némelly határokban az eggyik vagy másik Birtokos nem csekély áldozatokkal cserélte öszve másokkal földjeit, mert egyiknek többet adott, a’ másiknak készpénzt fizetett, csak hogy birtokát majorjához közelebb, vagy valamelly jobb dűlőbe vonhassa, az osztozók mindenkor különös tekéntetbon vették az eggyik vagy másik Testvérnek jutott földek’ helyheztetéseit, és minéműségét, a' jószágot vásárlók, hasonló tekéntetek miatt jobb áron fizették a’ negyeit javakat, mind ezen eseteknél, tehát a' valóságos birtoknak mostani belyheztetésén terhes szerződések épültek, mellyeket eldönteni, vagy kijátszani soha nem függhet egy harmadiknak önkénnyétól, kivált midőn még jussainak sérelméről sem panaszolkodhatik. — Ha azomban a’ tagos osztályok eszhözölhetése pernek tárgyává tétetik, minden Birtokosnak hatalmában leend az efféle szerződések’ alapját megrontani ; mert kényszerítheti Birtokos társait : hogy régi birtokaiktól megváljanak, a’ helyheztetésnek, és minéműségnek igazságos pótolása pedig csak azért sem leend általában tökélletes, mert elhatározását nem valamelly Törvényben gyökerezett állandó sinormérték, hanem a’ Bíróságnak bizonytalan, és gazdasági tapasztaltságához képest változó önkénye fogja vezetni. Jobb volna tehát itt is, valamint a’ kilenczedek' bérbe adásánál csak tanácsló, nem pedig kötelező Törvényt alkotni, mert a’ hol a’ tagos osztály minden Köz Birtokosnak hasznos, ott jobbára minden erőltetés nélkül is eszközölni fogják azt a' Birtokosok, mihelyest hasznos voltáról meggyőződnek, a’ hol pedig az valóságos kárt okoz valamellyik Birtokosnak, ott már magában igazságtalan, mert a’ természetes igazság, és a'tulajdonnak sérthetetlen jussai nyilván tiltják; hogy egyiknek gyakran talán százados birtokát,—• háborgatni, sőtt csorbíttani lehessen a’ másik Birtokos jobb létének eszközléséért. De ha mind ezek mellett a’ tágos osztályok’ törvényes megállapittása csak ugyan erőssen sürgettetnék, 6zühséges a’ hozandó Törvénynek kötelező hatalmát csupán csak ollyan határokra szorittani, hol a’dűlők földkeverékének, és helyheztetésének egy forma, vagy legalább egymáshoz közelittő minéműsége a’ külömbségbéli hijányoknak pótolását vagy éppen szükségtelenné, vagy könnyen eszközölhetővé teszi; — de ott is mindenkor csak úgy történhessék tagos osztál: hogy a’ Jobbágyok regulatiojának tellyesíttése, és a’ nékik járandó legeltetőuek ki metszése utánn a’ fent maradott dűlőkből mindenkor a' legkissebb Birtokos választhasson legelsőben, és a' választhatási jus, a’ Birtok mekkoraságának fordított rende szerint illesse a’ Köz Birtokosokat: 's a’ valóságos birtoknak egész mennyisége szolgáljon arányúi. A’ könnyen felosztható köz legelők azonban a’ berkek , és erdők, egy szóval mind azok, a' mik eddig is közössek lévén, senkinek különös kizáró bírásában nem voltak, hogy ha h elyheztetésök megengedi, minden határban tagokban osztassanak fel, és ezen osztálnak tellyesittését per utján is lehessen eszközölni, de a’ Jobbágyokat illető köz legelő soha legkissebb törvéuytelen csorbulást ne szenvedjen. Töbnyire a’ javallott Czikkelynek minden egyébb rendszabásai ezen elszámlált módosíttásokhoz alkalmaztatva helyben hagyhatók. A a3-ik Czikkelyre, De Sublatione Curalium bene/iciorum nincsen semmi észrevétel.
