Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

szegni szabad nem volna, elvesztette mindazonáltal már ezen alku szerződésbeli kötelezi természetét azon önkényes választások miatt, mellyeket az eggyik Szerződő fél a’ Kir Ficus a’ Papságnak megeggyezése nélkül utóbb ezen alkura nézve főbb parancsolatok* mai.' lett eszhözlött. Ugyan la Kollonics szerződésének 4-ik, és 6-ik pontjai világossal! azt ren. delik, hogy a' végrendelés nélkül elhalálozott FÖ Pap szerzeménnyeinek °azon egy harmad része, mellyrol Királyi megeggyezés nélkül is szabadon rendelést tehetett volna, mindenkor az elhalálozotinak Attyafiait illesse, ha pedig Attyafiai nem volnának, akkor ezen harmad rész is, valamint szinte a’ megüresültt Egyházi javaknak jövedelme is az Egyház, és Királyi Fiscus között legyen felosztandó, ezen szerzodesbéli határozást azomban Mária Theresiának 1776.1k esztendőben Februarius i3-áu kiadott paracsolatja végképpen eltórlötte, és mind a’ szerzeményeknek harmad részét, midőn Atyafiaik nincsenek: mind a' megüresúltt Egyházi főbb hivatalok egész jövedelmét a Királyi Fiscus számára elfoglaltatni rendeltette. Ugyan ezen főbb parancsolat sinormértéket szab a* vé<rreiirlelés nélkül elhalálozott kissebb Egyházi Rendbélieknek szerzeménnyeire nézve is, pedig ezekre Kolonicsnak szerződése kiterjesztve nincsen.

Ezek szerint Kollonicsnak szerződése már első alkotásakor törvénytelen lévén, a' Magyar Egyházi Rendnek Ország Gyüléséu előadott panassza, és ellenmondása által is megvagyon sebesitve, szoros, és örökös kötelezést tehát nem vonhat maga után; az 1715-ik észt. 16 ik Czikkely, melly annak rendszabásait ideiglen elfogadta, csak azon bizodalmon alapította határozását; hogy az e végre rendeltt választmány, minden panaszokat megvisgál , eloszlat minden nehézséget, azt, a’ mi ne talán törvénytelen; megorvosolja, s általiéban a' szérződésnek minden helytelenségeit módosítja, ezen alapúi szolgáló bizodalmát azomban megcsalta a’ következés, mert a’ választmány mind ezekből semmit nem cselekedett, sött az óhajtott orvoslás helyett a’ Királyi Fiscusnak későbben tett önkényes változtatásai még ujjabb sérelmeket okoztak; — most tehát csak ugyan kötelessége lesz a’ Törvényhozó hatalomnak minden magános szerződések’ eltörlésével ez érdemben is világos Törvényt alkotni; mert helytelen, sőtt veszedelmes az, midőn a' szabad polgári szerkeztetéssel biró Hazában a’ Polgárok egy részének jussait nem világos Törvények, hanem alapatlan szerződések, vagy önkény szerént változható parancsolatok szorítják meg, és nem a’ Törvény, hanem bizonytalan habozású rendszabások szolgálnak sinormértékül.

A’ Magyar Fő Papok szabad rendelhetésének egyébként éppen nem igazságos megszoríttását Kollonicsnak idejében is csak azon egy tekintet javasolta : hogy gazdag szerzeménnyeiből a’ Magyar Anyaszentegyház is gyarapodgyék, Hazánk pedig a’ vad ellenség pusztíttásaiból eredő véghetetlen nyomorúságában segédet, és enyhülést nyerhessen. Ha mindazonáltal visgálóra vesszük Országunk azon Fő Papjainak tetteit, kik Kollonics alkujának előtte viselték az Egyházi főbb hivatalokat, ha többeket elmellőzve, csak Pázmánnak, Lippainak, Szelepcsényinek és Széchenyi Györgynek köz hasznú jeles intézeteit, és hagyománnyait öszve hasonlítjuk, a’ későbben élt fő Papok’ minden áldozatival , ha végre figyelmező tekéntetet vetünk magának az alkut kötő Kollonicsnak élete folytára, ki nem esak fö Pap társainak jussait csorbította meg, hanem a' történeti bizonyítások szerint Országunknak több századok olta szabad Polgári szerkezteiését is felforgatni tanácsolta, és ezért Polgár társainak tiszteletét, sőtt a fontolatlan tanács káros következései miatt Fejedelmének kegyelmét is elvesztvén, mindenektől megvettetve, a Hazájának pedig, és a’ Magyar Anyaszentegyháznak keveset használva végezte életét, kénytelen leszünk megváltani, hogy a’ megszorításnak óhajtott czélja csak nem egészen eltévcsztetett, 's a' Magyar Egyházi Rend jussainak ezen serelme Hazánk köz ügyere nem sok hasznot, nem sok fényt derített. Igazságos tehat az Egyházi Rendnek eddig elnyo-gynazi nivaiaii viselj«

ről minden különös Királyi helyben hagyás nélkül szabadon tehessen végrendelést, 8 ezen végrendelések eránt támodható minden kérdések az Ország közönséges Törvénnyel szerint intéztessenek el. Midőn azonban valamelly Egyházi Személy végrendeles nélkül halálozott el, annak szerzeménnyé Papi hivatalának a’ Fejedelemtől nyertt javainak az em-