Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 34 ;

sé , a' kissebb Egyháziaknál pedig szegényeké legyen, és midőn az elhalálozotmak semmi Attyafia nincsen, akkor az egyébbként ezeket illető rész is a’ Nemzeti köz pénztárt illesse, megjegyeztessék végre még az is, hogy az Egyházi személyeknek ollyan ingatlan vagyoni, mellyeket Uradalmi Törvényhatóság alatt bírnak, úgymint Szóllók, Házak, szabad adásit szántó földek, rétek, és irtások, minthogy ezekben az örökösödés Torvény és igazság szerint a’ Földes Urnák jussaihoz tartozik, az emliítet felosztás alá soha ne kerüljenek.

Ezen Czikkelyhez megjegyzésképpen hozzáadatik még az: hogy mivel Törvénnyeink értelme szerint senki valóságos szerzőnek nem tekintethetik addig, még elidegeni- ' tett ősi vagyonai vissza nem pótoltatnak, vagy az általa tett adósságok kifizetve nincsennek, ha hogy valaki ősi javait nagyobb adósságokkal terhelvén, vásárlóit vagyonáról még is végrendelést tesz, ne hogy végrendelésbéli örökössei a’ nékiek hagyott értéket kezekre vegyék, és elpazorolják , az adósságok pedig a‘ meglévő ősieken maradván, ez által a’ törvényes örökösök károsodjanak, az illető Törvényhatóságok kötelessége Jégyen, nőhelyest a’ károsodást távoztatni akaró fél ez eránt próbákkal gyámolítva folyamodott, a’ másik félnek meghalgatása mellett minden illyen javakat törvényes zár alá venni, melly azomban tüstént megszűnjék, ha a’ folyamodó három Holnapok alatt a’ végrendelésnek egész, vagy részes megbontására mozdíttandó perét folyamotba nem tette.

A’ i2-ik Czikkely, De Senioratu et jure Primogeniturae a’ Törvénykezés elrendelésének 3o-ik Szakasszára az 5i5-ik §-ra és a' Polgári Törvények’ javallatinál a' 4-ik Czikkelynél tett megyzésekhez alkalmaztatva helyben hagyható.

A’ i3-ik Czikhelyre De Diuisione inter Fratres in casu planae successionis suscipiendaj világossabb kifejtés végett megjegyeztetik: hogy az osztály tellyesíttésének itten javallott rövidebb módja csak akkor vétethessék eszközlésbe, midőn az örökséget Követelőnek, és az elhalálozottnak szármozási öszvefüggések köz tudomány szerint lökélletessen világos, mert akkor, midőn ezen Atyafiságos Öszvefüggésnek bébizonyittása bővebb próbákat kíván, úgy szinte midőn az örökséget tartóztató valóságos birtokos vagy zálog levelet, vagy örökbe vallást hoz elő birtokának védelmére, a'Kiküldöttség semmi jussok, és próbák' visgálgatásába nem ereszkedhetvén , munkálódását azonnal megszüntetni, ’s a’ követelő feleket törvényes útra igazittani leend köteles. — Tartozzék továbbá a követelést formáló örökös azon naptól kezdve , mellyen az örökösödés reá nézve valósággal megnyillott, egy esztendő alatt folyamadását ez érdemben a’ Köz Gyűlésre bémutatni, ellenkezőleg pedig örökségének megnyerhetését ezen rövid utón tojibé ne eszközölhesse. — A’ ki azonban az örökösödésnek megválásakor Hazánknak határain kívül tartózkodott, vagy az örökséget tartóztatónak gyámsága alatt volt, arra nézve megtérésének, vagy a’ gyámság alól lett felszabadulásának napjától kedve számláltassék a' megkívánt egy esztendő. —

Végre ezen Czikkelyhez hozzá adatik, hogy midőn az osztozó Testvéreknek egyike már előbb eltávozván hol léte nem tudatik, ha csak annak haláláról bizonyos, és tökéiletes próba elől nem adatik, az osztoztató Bíróság annak részére esendő osztály részt különössen kimunkálván, kimetzvén, csak ideiglen adja a' többinek birtokába, és azt minden esetre különös bírói letiltás alá vegye, ha pedig az eltávozott 32 esztendők Jefolyta alatt vissza térne, és Testvéri összveköttetése ellen a’ Javak birtokossal’ által semmi kérdések nem támasztatnának, osztály része néki az illető törvényhatóság hatalmával rövid utón Per nélkül kiadassák, — de ha a' kérdéses Testvérnek vissza térte 32 esztendőnél utóbb történnék meg, örökösödését csak törvényes utón követelhesse.

A’ 14-ik Czikkely. De Successione ab intestato nem tesz említést a’ Jobbágyok örökösödésének rendéről, mivel azonban köz tapasztalás bizonyítja: hogy e' Tárgyra nézve Hazánk minden vidékein minden helységben, sőtt némellykor ugyan azon egy helységíren is az egyik, és másik Földes Urnák Jobbágyai között egészen külömböző szokás uralkodik, gyakran ezen szokás változó bizonytalan, és ön magával is ellenkező, mert semmi talp kövön nem épült, 's ugyan azért a’ kétséges kérdések’ megítélésében igazságos arányul, nem szolgálhat, — de valóban meg sem férhet az egy jól elrendelt Polgári szerkesztetésnek törvényes rendszerével: hogy akár melly esetben is, különössen pedig egy olly fontos, olly gyakran előforduló, ’s majd nem minden Polgárt érdeklő kérdésnél, mint az örökösödésnek kérdése; nem a’ szorossan meghatározott Polgári törvények, hanem azokkal ellenkezőleg a’ bizonytalan forrású helybéli szokásnak hatalma szabjon állandó sinormerteket, melly egykor talán az Uradalmi Tisztnek önykényes kedvezéséből , nem pedig a helység Lakóssainak köz megegyezéséből vette legelsőben kezdetét, valóban szükséges