Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 8i ; jutnának, ha ókat a' törvény Özvegyi tartásaik' nagy részétől megfosztaná, — nem lesz tehat igazságtalan az Országos Kirendeltségnek javallatát úgy módosittani: hogy a’ hol az elhalt Férjnek elegendő értéke maradott, ott Özvegyi tartás fejében az Özvegy, Férjének csak fele értékét tarthassa meg ; az ollyan kis vagyonú Nemesseknél pedig, kiknek minden va* gyonaik alig voltak elegendők az élhetésre, kik szükségeiket nem annyira csekély Javaiknak jövedelmeiből, hanem nagy részben szorgalmuk által szolgálatok, vagy hivatalok rendes jövedelmeiből pótolták, ’s ugyan azért méltán tartani lehet', hogy elholtak utánn gyámoltalan Özvegyeik kenyeret kereső Férjeiktől megfosztva, ha még a’ Javaknak felétol is elesnek, végső szükséggel fognak küszködni; az Özvegy, Férjének minden javait tartása fejében kezenél megtarthassa, mert az Asszony, ki élet korának virágában bizodalmát, egész boldogságát, és ifjúságának legszebb reményeit férjének sorsához kötötte, ki jót, és roszat, szerencsét, és nyomorúságot, Ínséget, és örömet mindenkor megosztott Férjével, és életének legszebb éveit a’ közös kenyér keresésben, a’ közös szükségek legyőzésében töltötte, méltán megkívánhatja: hogy elaggott korában Férjének Ősi vagyona legalább a’ végső Ínségről mentessé tegye, és valóban a’ természetes igazság szerént is több jussal kívánhat az illyen Özvegy Férjének javaiból illendő élelmet, mint azon mellékes Atyafi, kinek minden érdeme csak abban áll: hogy a’ sorsnak vakon játszó kénye őtet a’ mag nélkül elholtal egy Nemzetségből szármoztatta. — Ne hogy azonban egy illyen kivétel az egész törvény jótévő rendelését sikeretlenné tegye, ne hogy a' történhető eseteknek ezen kivételhez leendő alkalmaztatása csupán az illetőknek önkénnyetol, vagy a’ hosszas törvénykezés költséges utjától fügjön , törvény áltál kell meg azt is meghatározni: hogy midőn valamelly csekély értékű szegény Nemes ember mag nélkül elhalálozott, a’ javakhoz just tartó mellékes Atyafiak Kérelem Levél által a' Vármegyének Köz Gyűléséhez follyamodván, egy Kiküldöttséget kívánjanak, melly az elhalálozottnak minden javait, és azok jövedelmét, a’ rajtok fekvő terheket, és minthogy az Özvegynek élhetése tette szükségessé ezen kivételt, annak tulajdon értékét is visgálóra vévén, meghatározzák, ha ugyan az Özvegy Férje javainak feléből sorsához illendően élhet é? vagy ezen kivétel jótéteménnyé néki elkerülhetetlenül szükséges, es ezen határozáshoz kepest intézzék el azt is: hogy Férjének javaiból mennyit tarthat meg Özvegyi tartása fejében, mennyit köteles az illető örökösöknek kibocsátani, melly intézetek tüstént tellyesíttésbe vetessenek, szabad lévén a’ meg nem elégedőnek véltt sérelmét törvényes utón orvosolni. Továbbá minthogy az Országos Kirendelltségnek munkájában semmi rendelés nem tétetik az ollyan Özvegynek tartásáról, kinek Férje tulajdon testvéreivel is osztatlanul, vagy még a’ Szülőknek életében halálozván el, semmi különös osztálbeli javakat nem bírt, mellyek Hitvessének Özvegyi tartásul szolgálhatnának; ne hogy ezen esetben az Özvegynek törvényes Jussai csak másnak kegyelmétől fügjenek , meg kell törvény által határozni: hogy az illyen Özvegy Férjének Osztályossal ugyan mindenkor, annak életben lévő Szülőit pedig akkor, midőn a’ Házasság azoknak megeggyezésével köttetett, —■ az örökösödési pernek Bírája előtt törvényes utón is kénszerithesse, hogy az ősi javaknak egyébaránt Férjét illetett részéből méltán követein Özvegyi jussai törvényes mennyiségben halladék nélkül kiadassanak; mert ha'világos Törvénnyeink, különössé» a’ Hármos Könyv’ i-só részének őzj-ik Czikkelye magának a’ Fiúnak is hatalmat ád arra: hogy Szülői megegyezéssel elvett Hitvessének táplálhatása tekéntetébol tulajdon édes Attyát is szoríthassa, néki járandó ősi osztály részének kiadására, sokkal inkább megkívánja az Özvegyek gyámoltalan sorsának tekéntete, hogy jussaik’ bátorságára sikeres intézetek tétessenek. — Sőtt mivel a’ Hármos Könyv i-ső részének 53-ik Czikkelye még más esetekben is ád hatalmat a’ Fiúnak: hogy Attyát osztályra kénszerithesse, nem volna helytelen az Özvegyi tartás kiadásának említett kötelességét mind ezen esetekre kiterjeszteni, és a’ hozandó Törvényt úgy alkotni , hogy minden Özvegy , kinek Férje Törvény szerint követelhette volna tulajdon Szülőin is az ősi javakból osztály részét, Férjének halála után az Özvegyi tartásra nézve hasonló jussal bírjon. — A’ jegy pénzekre nézve szükséges megjegyezni azt: hogv mivel az Országos Kirendeltségnek helyes véleménnyé szerint a’ kötelezett jegy pénz az Ósi javakat nem terhelheti, a’ Polgárokra, és Jobbágyokra nézve pedig eddigi törvényeink semmi törvényes jegy pénzről említést nem tesznek, világos törvény által rendeltessék az: hogy mind a’ Polgároknak, mind a Jobbágyoknak mérsékleti mennyiségben kötelezett jegy pénzei még az Ősi javakból is kifizettessenek , de ha a jegy pénznek mennyisége a’ Javak értékéhez képest felette nagy volna, azt az illető örökösök as Uri Szék, vagy Városi Tanács előtt mozdítandó per utján mérsékleti mennyiségre leszál- 1 itt al hassá Is, — azt azonban világossal! meglehetne emlitteni: hogy a kötelezőnek díját mej-21