Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( So ;

Ispányi adományt ne nyerhessenek, 's ha bár ellenek bé nem bizonygatnék is, hogy annak irománnyal kezeiken forogtak, kinek javaira adományt nyerének , 's a’ Kirendeltség által javallott tisztittó hit helyett ök , mint Adományosuk köteleztessenek bébizonyitani , hogy Principalissaik’ gyengébb jusu javairól tudományokat nem azoknak Irománnyaikból , hanem más valamelly kútfőből vették.

A’ 7*ik Czikkely, De aequalitate Juris inter Sexum et Sexum, nincs semmi észzevé tel.

A' 8-ik Czikkely, De Quartalitiis, a’ Leányt negyednek közönséges böcsü (Communis aestimatio) szerint leendő kiadását határozza meg, ezen közönséges bócsüre nézve pedig azt rendeli, hogy mivel Verboczinek idejétől fogva minden vagyonnak ára tetemessen nevelkedett, a’ közönséges böcsú is ezen nevelkedés tekénteténél fogva mindenre nézve tiz annyira emeltessék, mint a’ mennyi Verbőczi Hármos Könyvének í-ső részében a* 133-ik Czikkelyben elszámláltatik, ezen felemelés azomban csak önkényes, és sem törvényes, sem valóságos gazdasági alapon nem épült, mert néraelly vagyonnak ára, a’ nevezett idétől fovva talán tisszernél többre is nevelkedett, midőn ellenben más érték hajdani böcsében nem sok nagyobbodást nyert, sőtt talán vesztett is, mert a' Nemzeti csinosodás az idő szelleme, s az ezzel járó közönséges ízlés nem tartott mindenre nézve tökélletes súly erány, igy példának okáért az említett 133-ik Czikkely szerint Verboczinek idejében eggy közönséges kifolyó halastó, mellynek különös rekesszei sem voltak, éppen annyira böcsültetett, mint eggy Királyi mértékű jó erdő, a’ Királyi mérték pedig az ezen Czikkelyben feljegyzett arány szerint közel harmadfél száz holdot tett 1200 ölével számlálva, ugyan azon halastó többet ért akkor, mint a' legjobb fellyül csapó malom, mellynek elegendő vize nyáron sem fogy meg soha, századunkban pedig úgy hisszük , kevés halastó vagyon, mellyet illyen csere mellett valaki magáévá tenni kívánna. Nem volna tehát igazságos a’ i33-ik Czikkelyben elszámlált közönséges böcsüt minden vagyonra nézve tiszeressen felemelni, de nem is szolgálhatna ezen felemelt böcsü, változhatatlan arányúi, mert a’ vagyonnak érteke valamint eddig, úgy ezután is a’Haza környűállásai szerint, időnként szálni vagy emelkedni fog. Sokkal helyessebb, és igazságossabb leend tehát a" közönséges böcsünek meghatározását nem puszta önkényen , hanem törvényes alapon épitteni, mellyen az már Verboczinek idejében gyökerezett, és mivel az emlitett i35-ik Czikkelnek 3-ik §‘-sa szerint a’ közönséges böcsü, a’ valóságos örökös böcsünek csak egy tized része volt, uj Törvény által határoztassék meg‘ hogy ezentúl a' közönséges böcsü ne a’ x33-ik Czikkelyben elszámláltt mennyiség szerint vétessék fel, hanem az örökös becsűnek egy tized részét tegye mindenkor, igy legalább bizonyos, és igazságos lessz az; mert a’ vagyonnak böcsével hasonló arányban fog nevelkedni, és törvénytelen sem leend, mert azon állapotra vonatik vissza, mellyben első törvényes rendeltetésének idejekor volt, az igy módosított közönséges becsű szerint lesz tehát ezen túl a’ Leányi negyed kifizetendő.—

Ugyan ezen Czikkelyhez megjegyeztetik az is: hogy mivel az első szerző maga Nemzetsége között végrendelése által szabadon határozást tehet, és azon javakat, mellyeket egyedül Fi-ágra nyertt adományban mind a’ két ágra Szállíthatja , illyen esetekben azonban a' Fi-ágnak kihaltával a' Kir. Fiscus azon Javakat igaz jussal kezére veszi, ne hogy akkor a' Jószágtól eleső Leány-ág, melly még a’ Leányi negyedet meg nem kapta, ebbéli jussaiban csorbulást szenvedjen ; világos törvény által határoztassék meg, hogy a’ Kir. Fiscus azon szin alatt, mintha a' Leány-ág az őtet nem illető javaknak több százados bírásából úgy is elég hasznot nyert volna, vagy akár mi más okból is a’ Leányi negyed’ törvényes kiadását meg ne tagadhassa, mert a’ Királyi Fiscusnak azon Javak jövedelmeihez mind addig semmi köze nem volt, mig a’ Fi-ág egészen ki nem halt, de amúgy is a’ Hármos Könyv első részének 29-ik Czikkelye szerint a' Kir. Fiscus az illyen javadat el nem foglalhatja, még az Özvegynek, és Leányoknak jussaikért eleget nem tesz.

A g-ik Czikkely De Jure Capillari változtatás nélkül elfogadható.

A’ 10-ik Czikkely De Juribus Viduarum. Az Özvegyi tartás , a’ Jegy pénz, és az Asszonyi hozomány eránt hasznos, és helyes rendszabásokat javai, — az Özvegyi tartás erant igazságos a' Kirendeltségnek azon javalatja : hogy midőn az elhalálozott Férjnek gyermekei maradnak, az Özvegy akkor Özvegyi tartás fejében csak annyi részt kívánhasson 1 erjenek javaiból, a’ mennyi egyik gyermeknek fog jutni osztályába, —de a’mag nélkül elhaló Férjeknek Özvegyei már egészen más tekintetet érdemelnek; — meg kell itt azon Özvegyeket, kiknek Férjeik tetemessebb értékkel bírtak, kúlőmböztetni a-szegény sorsú, cseke.y birtoku Nemesseknek Özvegyeitől, kik Férjeiknek halála utánn gyámoltalan ínségre