Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 7 j )

Már ennyi sok habozó bizony talanyságok között csak ugyan szűüéges: hogy a- Törvény egy olly világos rendszabást hozzon, mellyszeii.it egy Sessional^ mennyiséi még a’ pusztai, vagy majorbéli birtoknál is mindenkor bizonyos, és meghatározott |°égyen. Az 1790-ik esztendei Országos Kirendeltség, e’ részben azt javalja: hogy a’ pusztai, vagy majorbéli birtokból 5o egész Hold 13 száz quadrat öllel mérve tefcéntessék egy Sessionak, mivel azomban Hazánk’ némelly részein a’ Jobbágy ülésnek egész mennyisége csak 37 Holdakból, más vidéken pedig 60 Holdakból áll, a’ majorbéli birtokra mindenhol 5o holdot határozni, csak azért sem volna helyes és igazságos, mert a’ major földek hasonló mennyiségben is mindenkor több hasznot hajtanak tulajdonosaiknak, mint a’ legboldogabb helyheztetésű Jobbágy ülés; Törvény által kell tehát meghatározni, hogy a* Sessio név alatt mindenkor egy egész Jobbágy ülés a’ majorbéli vagy pusztai birtokokból pedig éppen annyi Hold szántó földek, vagy rétek vétessenek fel egy Sessiora , a’ mennyi ugyan azon helyen egy Jobbágy illéshez kívántatik; a’ legelőt, szóllöt, erdőt, és Kiiályi haszonvételeket ide nem értve, mert ezek a' köz terhek’ viselésénél tiszta jövedebneik szerint jöhetnek számlálás alá. — A’ javallott 4-ik Czikkely tehát úgy módosíttassák, hogy a’Nádor Jspányi adomány csak 32 Sessiora terjedjen ugyan, de egy Sessionak mennyisége a’ fellyebb előadott határozás szerint számláltassék. Többnyire ezen Czikkely ellen semmi észrevétel.

Az 5-ik Czikkely, De Statutione: helyes, és elfogadható; mivel azomban a’ be. iktató parancsolatokról, mellyeknek külömbségeit, és hatások körét a’ Hármos Könyv’ t-só részének 34-ik Czikkelye világossan emiitti az Országos Kirendeltség munkájában szó sem tétetik, nem volna felesleges itten megjegyezni azt: hogy azon beiktató parancsolatok, mellyek ,,dicitur nobis“ záratékkal adattak ki, ha bár a’ Királyi Adomány levél elő nem mutattatik is: a’ valóságos birtoknak védelmére mind addig sikeressek legyenek^ még a’ kereső felek bővebb ellenpróbákkal jussaiknak valóságát bé nem bizonyítják. Annyival inkább szükséges az uj Törvényben ezt világos meghatározással kifejezni, minthogy Törvénnyeink, különössen a’ Hármos Könyv i-so részének fent említett 34-ik Czikkelye minden illyen záratékkal kiadott iktató parancsolatoktól az Adomány levelek’ előadása nélkül a’ bizonyittó erőt egyenessen megtagadja, a’ Királyi Curianak ítélete pedig (Plan. Tab, de rad. Jur. Pag. 62. Decis. 6.) olly külömböztetést tesz, hogy az említett formájú parancsolatok más birtokának megnyerésére ugyan semmit ne érjenek, de a’ békessége birtoknak oltalmára mindenkor elegendők legyenek, — és mivel ezenj külömböztető magyarázat a’ természetes igazsággal a’ birtokbéli bátorság állandóságával , és az egyébhként véget alig érő perek’ forrásainak elfojtására czélozó törekedéssel tökeletessen eggyező helyes leend annak elfogadása. Továbbá

Hasonlóul Törvénnyé kell tenni az 1790.1'k esztendei Kirendeltségnek az 5-ik Czikkely 6 ik §-ban előadott javallatja szerint a Kir. Curianak azon Ítéletét is (Plan. lab. et puritate Stationis pag. 102-a Dec. i-a) melly szerint a’ Férfiak a’ Leány ágnak kezén, és birtokában lévő javakra uj adományt nyervén, a’ beiktatás tisztaságából keresetet nem formálhatnak a’ Leány ág ellen, ha bár az ellent nem mondott volna is, mert illy esetben a’ Törvényekkel, különössen a’ Hármos Könyv í-so részének, 37-ik Czikkelyével egyező az, hogy a' két ág jussainak miben léte különös per utján határoztassék el.

A’ 6-ik Czikkelyhez De Contradictione, hozzá kell még azt is adni, hogy azon Adomány leveleknél, mellyek eggyik, vagy másik Nemzetségnek Felség, vagy Haza sértésén alapúinak, nem elegendő a’ megajándékozottnak bébizonyíttani azt: hogy azon Nemzetségnek javaiból mások is hasonló czimmel nyerteit már, és bírnak Királyi Adományokat, hanem a’ Haza’, vagy Felség sértés’ világos megmutatása szükséges mert a mint a’ Királyi Curia (Plan. Tab. ad dandam, et recip. contrad. rationem pag. 72. Dec. 27.) világossan, és helyessen mondja: az Adomány leveleknek czimjeit bebizonyított valóságon, nem kétes gyaníttásokon kell a’apíttani.

Ugyan itten kell azt is világos Törvénybe iktatni, a’ mi eránt eddig némelly bizonytalan kérdések forogtak fent: hogy tudniillik a’ Megajándékozottnak Nemessége mindenkor kétségtelen maradjon, ha bár Királyi adomány levelének erejét az ellenmondók próbái semmivé tették is. Ugyan ezen 6-ik Czikkelynek il-ik §-sát az Ügyészeknek adandó Donatioról a' Választmánynak többsége helyesnek, és az igazsággal eggyezőnek találván elfogadta. — Némellyel; azomban az 1619-ik esztendei 36-ik, és az tfioo-ik esztendei 32-ih Czikkelyekhez képest azt kívánták: hogy mind azon ügyészek tellyes hatalmú Képviselők és Igazgatók, kik Principalissaiknak pereit vezetik, azoknak javaira Királyi, vrgy Nádor