Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

T ;

vélnek, hogy az törvényesnek, és teilyes erejűnek tekintethessék, tudniillik a' mana szaka, dist. a' Felség vagy Haza sértést, az uj adományt, a' Királyi helyben hagyást, s a’ Ki" rályuak világos, 'agy elrejtett igazát, legújabb időkben azonban készültek olly Királyi adomány Levelek is, mellyek egyedül a’ fegyver hatalmas foglalásának jussára utalván, az elszámláltt adományi Czimekről meg csak említést sem tesznek , s illyen a’ többek között az is, melly által BÁRÓ KRAYnak Nemzetsége még iöoo-ik Esztendőben Topolya Helységet nyerte Bács Vármegyében.

Igaz ugyan: hogy Országunk* azon részei, mellyek a’ hatalmas Töröknek több mint százados birtokából vérrel, és fegyverrel foglaltattak vissza, nagy részben a’ Királyi Kamara kezére kerültek, de ellenben igaz az is: hogy ezen javak törvény, és igazság szerint azon Nemzetségeket illették volna, mellyek a’ Töröknek pusztító foglalása által fosztatlak meg azoknak bírásától, ’s a’ Fejedelemnek mint Magyar Királynak csalt annyiban volt ezen Javakhoz törvényes Jussa, a’ mennyiben az említett Nemzetségek, magva szakadás, Felség sértés, vagy árulás miatt elvesztették idó közben hajdani Jussaikat, mert a’ Nemzeti vérrel kivívott fegyveres vissza foglalás sem a' magánosoknak elnyomott törvényes igazát el nem ölte sem a’ fejedelemnek újabb Just nem adhatván, a’ Nemzetségek régi gyökeres igazának vissza átlátásában akadályul nem lehet: — így tekintették Hazánknak már előbb vissza fog la I tt részeit, az 17 k 5-í U esztendei Országos Gyűlésen egybe gyültt Őseink, kik az Udvar által már előbb kinevezett Biztosok helyett a’ 10-ík Czikkelyben különös válosztmányokat állítottak fel, meilyek a* magános Nemzetségek jussait megvisgálják, és még inkább igy tekintették azokat későbben az 1741-ik esztendőnek Országos Rendei, midón a' Nemzetségi Jussok’ sérthetetlenséginek tekintetéből minden visgálódó Biztosságokat, mint Nemzeti Törvényeinkre nézve felette sérelmeseket a’ 21-ih Czikkely által végképpen eltöröltek, de sem ezek, sem amazok el nem ismérték Soha Fejedelmünknek azon Jussát: hogy a’ viszza foglalt Tartományokban lévő magános birtok egyedül a’ fegyvernek hatalmánál fogva Királyi Fiskust illethessen. Mivel pedig az tygi-ik esztendei 36-ik, és az iyg2-ik esztendei i3-ik Czikhelyek a’ későbben vissza foglaltt vidékeken lévő Javakat is jutalomra méltó Hazafiaknak rendelik ajándékoztatni: hogy égy részről ezen törvények is teljesedjenek, más részről pedig egy egészen uj, hajdan éppen ismeretlen, és nem törvényes adamányi Cziranek általános behozása Nemzetünk egyes Tagjainak régi gyökeres Jussait, mellyek szerint a’ vissza foglalt, és némelly ezutánn ne talán vissza foglalandó Tartományokban hajdan Jószágkat bírtak, tetemessen csorbítja, vagy azok vissza ál) ittasát (jus postliminii) törvény, és igazság ellen gátolhassa; világos Czikkely által kell meghatározni . hogy a’ fent elszámlált öt adományi Czimeken kívül soha semmi más nevezetek alatt telles erővel bíró Királyi adomány Levelet kiadni szabad ne legyen. — Továhbá

2 szór. Minthogy Országunk legjelessebb Törvénytudói között kétséges vetélkedések forognak fent az eránt: ha a’ Felség vagy Haza sértés czimje alatt lehet é Kir. adomány által olly Javakat is megnyerni, mellyek csak jussal illetik a’ Kir. Fiscust, de mivel a’ Felség sértő, vagy Haza áruló ellen törvényes Ítélet nem hozattatott, azok a Kir. Fiscusnak kezére valósággal még nem kerültek , — minden bizontalanság eloszlatására világos törvény által kell meghatározni: hogy az említett czim alatt csak azon Javakat lehessen elajándékozni, mellyek a’ vétkes ellen hozott megmaraszó Bírói ítélet által mar valóságossan a’ Királyi Fiscusnak kezén vágynak, — mert az 1723-i'. esztendei 5 ik Czikkely is azt rendeli: hogy a’ megmarasztás előtt igaz jussaiban senkit a Királyi Fiscus háborgatni ne merjen, ezen Törvény pedig csak ugyan ki lenne játszva, ha az adományt nyerő a’ meg nem márasztott birtokosnak javait az ajándékozó Fiscusnak jussánál fogva kezére venni törekednék. — Végre

3-szor. Ugyan itten lehetne még arról is említést tenni: hogy a Királyi adományok, kivált az újabb időkben sok ismeretlen nevű méltatlanokra pazaroltalak , sott Hazánk’ tetemes sérelmével világos törvényeink’ ellenére gyakran csupán pénzért a fekvő javakon feliül Magyar Nemesség is ajándékoztatok, — holott ez csak az érdemnek lehetne jutalma: mivel azoban az i8a5»ik esztendei Ország Gyűlésről az Irományok io56-ik lapján lévő felírás mellett Nemzetünknek ezen sérelme már felterjesztetett, és az 1449-ik lapon látható kegyes Királyi váloszban meg is Ígérte már Ó Felsege , hogy az Ország ebbéli panaszára méltó tekintettel leend, újabb törvény e’ részben felesleges volna; ha mind azonáltal más Megyék’ követjei betudnának valamelly az olta kiadott hasonló minémüséségü Kir. adomány Levelet bizonyittani , akkor a panaszok ismetelése mellett szüg^égss leend a' hozandó törvényben régi Törvényeink megsértett erejet hellyre al.ittani, sóit vi-20