Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( -6 ;

I,^vetéléséből mind addig semmit el nem veszthet, míg az Adósnak valamelly értéke va'•yon, ha bár a’ sorban ötét követeik semmit nem kapnának is, mivel továbbá az íőágik esztendei 3t-ik Czikkelynek rendelése szerint a' perbéli költségek is eggy részét teszik a' fii telezők törvényes követelésének, valóban igazságtalan volna a’ jó lelkű gondos Hitelezőt, ki pénzének bátorságba helyheztetésére semmit el nem mulasztott, azért, mert ö utánna mások is számossan költsönöztek a’ pazarlónak, perbéli költségeitől megfosztva károsíttani. — Ezen Törvénnyeink' leikével meg nem eggyező §-us tehát, melly a’ Hitelezők’ öszvehivására mozdított pereket a’ Külföldi Cridalis pereknek formájához Hazánkban eggy lépéssel közellebb vinné, el nem fogadható.

Az 5ag-ik §-ra megjegyeztetik: hogy mivel a’ főbb parancsolatoknak a’ Törvénykezés rendes folyamosára gyakran káros következéseik vágynak, ugyan azért általlános eltörlések javaltatott, az ezen §‘-usban emlitett esetnél is követellését a’ Hitelező nem parancsolat, hanem Ítéletet ujíttó per által kereshesse. — Többnyire ezen Szakasznak egyébb §-sai ellen semmi észretel nincs.

Ä 3-i-ik Szakaszra. A’ Törvényes zárokról készúltt 3i-ik Szakaszhoz nem volna talán felesleges még azt is hozzáadni: hogy midőn a’ másnak tőke pénzét letiltó, vagy ingó vagyonát zár alá vetető Felperes törvényessen folyaraotba tette követelését, perét azomban vagy gondatlanul, vagy készakartva késletí : tartozzék az Ítélő Biróság a’ per’ kezdetétől két Terminus alatt a' zárnak, vagy letiltásnak helyes, vagy helytelen voltáról ítélet által határozást tenni, mert egyébbként az Alperesnek sajátja minden oltalom nélkül az Ellenfél boszontó önkénnyének volna kitéve. — Továbbá ne hogy a’ letiltás által valakit életének fentartására szükséges jövedelmeitől csak ideiglen is megfosztani, 's a’ letiltás törvényes voltának elintézéséig gyakran ínség , és nyomorúság örvénnyébe taszittani lehessen, szükséges leend a’ hozandó Törvénynek rendelését úgy módosíttani: hogy a’ tőke pénzek, és haszonbérbe adott javak’ letiltását az esztendőnként fizetendő kamatokra, és jövedelemre kiterjeszteni ne lehessen, hanem ezek mindenkor egyenessen a’ hitelezőnek, vagy engedményessének szabad rendelése alá tartozzanak, ha csak a’ Törvényes biróság rendes ítélet által ezekre nézve is különös megszorittást nem tesz. Végre még ezen Czikkelyhez megjegyeztetik az is: hogy a’ fizetést késleto a’ folyamatba tett pereket felfüggesztő, vagy a‘ hitelezők’ pereinek elkezdketését gátoló parancsolatok kiadásai, ha csak & hitelezők öszve hívása nem tárgyoztatik általok, minthogy ezek a’Törvényei, természetes igazsággal, és a’ Nemzeti hitelnek emelkedésével egyenessen ellenkeznek, általában tiltva legyenek, ’s azokat soha semmi szin alatt semmi Törvényes ítélő Szék el ne fogadhassa.

A' 7)'A-ik Szakaszra. A’ Szóbeli perlekedésekről készültt Ő2-ik Szakasz észrevétel nélkül helyben hagyható.

I I I.

A’ POLGÁRI TÖRVÉNYEK’ J A V A L L AT I R Ó L.

Hazánk’ Polgá ri Törvényeinek a’ hajdan kor’ leikével eggyező rendelései helyesek, és minden részben igazságossak, vagy legalább Nemzeti jobb létünk’ eszközlésére ezélozók valának akkor, midőn azokat Polgári Törvény könyvünkbe iktatták Őseink ; mos* azonban Nemzeti csinoskodásunk’ haladásával változván az idő szelleme, sok régit el kell türleni, sok újat alkotni, sokat javítva váloztatni: hogy Törvénykezésünk’ folyamatját az ítélő Bíráknak bizonytalan önykényétől felmentsük. De mivel az eddig tett alkuk , és kötelezések, az eddig kötött szerződések fenn álló törvényeink’ oltalma alatt készültek, ne hogy a szerződő feleknek a’ Törvény szentségében gyökerezett igazságos bizodalma megcsalódjék, s ez által a' legzavartabb pereknek bőforása megnyittatván, Országunk' köz csendessége szenvedjen csorbulást, világossan megkell a" Törvényben jegyezni: hogy a’ mi eddig történt, csak az eddigi Törvények’ rendszabása szerint intéztessék el, ’s a’ meg állapítandó változtatásoknak egyedül az ez után történendők lehessenek tárgyai.

Ezen előre bocsátott megjegyzés után az Országos Kirendeltségnek javalatira következő észrevételek tétetnek: — Ugyan is

Az í-ső Czikkelyre. De Donationibus regiis in genere.

r-ször. Hazánk régiebb Törvényei különössen a’ Hármos Könyv í-ső részének i3-ik, 16-ik, 22-ik, 25-ik, 2f>-ik, 36-ik, öf-ik, és több más Czikkelyei csak öt külömböző czimeket ismernek, mellyekbol legalább egyiken alapulni kellene minden Királyi adomány Le-