Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 7° )

a> |,eref.6 fél csak akkor jut követelése tárgyának birtokába, fáradozásainak czélját tehát

rsak akkor érte el. _ Ugyan azért sok időre halasztani a’ végrehajtást annyit tesz, mint

a' per folyamatjának hosszabbittása által az igazság kiszolgáltatását késletni, már pedig az Országos Kirendeltségnek itteni javallatja csak ugyan sok időre nyújtaná az ítéletek végre hajiásának tellyesithetését, mert az Ítélő Székeknek uj elrendelése utánu is bizonyossan sokkal számossabb leend a’ Királyi Táblát elfoglaló pereknek sora , mintsem hogy a’ felly eb b vitt ügyeknek megvisgálása rend, és'sor szerint legalább egy két évekig ne késsék, és ez a’ perét nyerő Felperesnek költséget is okoz, mert a’ birtokban maradott Alperes fellyebb vitt ügyének eldöntését nem fogja siettetni, a' Felperesnek kell tehát ügyére számos költségekkel felvigyázni, ’s a‘ végett drága bérért Ügyészt is tartani , de káros is lesz, mert sok időre terjedő várakozás utánn juthat csak keresetének óhajtott czéljához. Továbbá ha figyelemmel tekintetbe vétetnek a’ Vármegyék Biróságai előtt folyni szokott pereknek tárgya, és érdeme, ha meggondoltatik, hogy ezen pereknek igen nagy része a' Kir. Táblának főbb megvisgálása alá ez ideig soha nem került, mert a' pert vesztett Alperesek végre hajtás utánn nem látták érdemesnek a’ fellyebb vitel’ költségeit is koczkáztatva főbb ítélet alá bocsátani ügyeiket, mellyeknek igazságtalanságáról önnön magok is meg» valának győződve; ha azonban a’ pöröknek birtokon belül leendő fellyebb vitele meg. áliapittatik, minden vesztő Alperes hasznos birtokba maradván perét csak azért is fellyebb viszi: hogy időt nyerhessen, és más birtokának hasznát vehesse; ha mind ezek megfon* toltatnak, kétségbe hozhatatlanná válik: hogy a’ törvénykezésnek folyamatja, a’ czélba vett siettetés helyett újabb késlető gátokkal lesz halmozva, a’ Kir. Tábla pedig könnyebbülés helyett számossabb perekkel fog terhelve lenni. — Végre

Számtalanok valának eddig az Ország Lakossainak panaszai, törvénykezésünk rertdének lassúsága ellen , és valóban ezen panaszok nem egészen alaptalanok. Adósságbéli pereinknek gyorsabb folyását a’ Nemzeti hitelnek emelkedése, és Országunk’ kereskedésének előmenetele két igen fontos ösztönök parancsolva kívánnák; az egyenes , és világos örökösedésbéli ügyek serényebb haliadásának szükségét pedig annyira érezték Nemzetünknek az i8*5-iki Ország Gyűlésen egybe gyültt Képviselőji: hogy annak hnmarittására Törvény Czikkelyt is javallottak, melly az Országos Kirendeltség munkáinak rendes felvételére halasztatott. — Ha már ezen említett két rendbéli pereknek lassú folyamatja méltán okot adott eddig is a’ panaszra, holott a’ fellyebb vitel mindeniknél ( a' tizen két ezer forintot meghaladó adósságokat kivéve) csak birtokon kivűl volt megengedve, 's az ítéletét tüstént végre hajtás követte, mi lesz reménylendo , ha az Országos Kirendeltség javalatja elfogadásának esetére ezen perek , a' végre hajtás előtt még egy pár évekig a' Kir. Táblán hevernek: és minő megelégedést fog szülni Hazánk lakossainak szivében, ha majd látni fogják : hogy az igazság’ kiszolgáltatásának reménylett hamarittása helyett ellenkező eszközöltetett, éppen azon két rendbeli perek, mellyeknek gyorsabb elintézése olly számos olly forró óhajtásoknak tárgya volt, ezen túl egy pár esztendővel még későbben fog véget érni. — Nem vezetne tehát haszonra az említett javallatnak elfogadása.

De ellenben az első Birósági ítéleteknek tüsténti végre hajtása sem egészen volna czelarányos azért, mert nem szerezne megnyugtatást a’ perlekedőknek, és gyakran egyetlen egy Itelö Szék Bírói hatalmától függesztené fel a’ legkényesebb kérdéseknek eldöntését is, mivel sok ügyét vesztett fél a’ talán költséges, és bizonytalan kimenetelű fellyebb vitelről végre hajtás utánn le is mondana. — Ollyan rendszabás szükséges tehát a fellyebb vitel érdemében, melly a' fellyebb megállapított két szempontot egyesitve a’ perlekedőket terhelő számos költségek nélkül könnyen eszközölhető légyen, ezen czélnak pedig leginkább megfelelne egy olly törvény, melly szerint minden perlekedőnek ügyét az első Biroság ítéletének végrehajtása előtt még egy több személyekből álló rendes ítélő Szék visgálná meg, s ennek határozása tüstént végrehajtásba menne, ha bár az első Bíróság ítéletével egyező nem volna is, szabad lévén minden esetre a’ meg nem elégedő nek ügyet birtokon kívül fellyebb is vinni. Ha tehát ezen rendszabás az ítélő Székek elrendeléséről adott véleményünkhez, mellyben a' Szolga Birák, és Al-Ispányok’ egyenes Birós* kodasanak fentartásat kívántuk, alkalmaztatjuk, minden per az Úri Székektől, a’ Szolga Biráktól, és Al-Ispányoktól a‘ Törvény Székre birtokon helül, onnan pedig a’ főbb ítélő Székekhez. birtokon kivül vitetnék, azon egynéhány Perek, mellyek a'Kerületi Táblák, és a Vármegyék Törvény Székei előtt fognak folyamotba tétetni, a’ Kir. Táblán birtokon belül a’ Hét Személyü Táblán birtokon kivül fognak jnegvisgáltatni. a' Kir. Varasok perei pedig larnok Székre birtokon belül, onnan fellyebb birtokon kivül kerülnének; végre a Kir.