Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
c ) a' Felperes ellen, minekutána már az Alperesnek ezek eránt formált követelései al p„r l.a vágynak iktatva, a' Felperes, ellenfelének megegyezése nélkül se le nem tehet. íen" akról le nem mondhat- — Továbbá ezen Szakasznak ,-so §-usában azt javalja áz Or ágos Kirendeltség: hogy a1 Perről egészen lemondani akaró Felperes semmi költsék aza szá ni r-Felperes semmi költséget megiizetn. ne köteleztelek, mivel azonban a' haszontalan perlekedések megkevesíttése nnatt kötelessége a’ Törvényhozó hatalomnak oda is kiterjeszteni figyelmét: hogy senkit alapatlan perekkel polgár társait büntetlenül ne boszonthassat, s ugyan azért maga Or. szagos Kirendeltség is jónak vélte: hogy nérnelly perekben az ügyét vesztett Felpere! mmden Alperesi költségeket tartozzék megté.ilteni, ezen czél pedig eltévesztenék, ha a' bo«rontásért mozdított pernek bizonyos vesztét előre látó Felperes arról minden költség pótlás nélkül lemondhatna; ne hogy tehát illyen eseteknél az Alperesek igazságtalan ka! rasodást szenvedjenek, a’ javallott $j-ust úgy kell módosittani : hogy a' Felperes azon perekről, mellyekben az elvesztésnek esetére az Alperesi költségek megtérítésében ítélet által is megmarasztatnék, csak ezen költségek lefizetése utána mondhasson le végképpen. Többnyire az egész Czikkely helyben hagyható. A jj.ili Szakaszról. A Poros Javakon fekvó Summáknak, a javításoknak, vagy rontásoknak felszámittásáról készültt íi2-ik Szakasz helyes, és törvényes lévén, általában elfogadható. — A’ 3og-ik §-ushoz azonban, melly szerint a’ zálogos javaknál a' vissza váltó tulajdonos minden egyedül gyönyörűségre, nem haszonra szolgáló épületekért, mellyel; a’ zálogos szerződés engedelme nélkül tétettek, csak az épület szereknek árát tartozik, a mennyire hasznokat veheti, megfizetni, nem ártana még azon világositást toldani: hogy az illyen épület szereknek megtartására, és kifizetésére se lehessen a* vissza váltót kén szeritteni, hanem a zálogos birtokosnak hatalmában áljon az egész épületet elbontani, ’s az épület szereket eladni, vagy elhordatni, — mert gyakran az illyen épület szereknek ára is nagyobb sommára mehet, és mivel az Alj,eres csak akkor köteles a’zálogot kibocsátani, midón a’ fizetendők egész sommája néki kész pénzül leszámláltatik , az említett épület szerek ára is nehezíthetné a’ zálogos javak kiváltását, ’s ez által hátrálná az igazság serényebb kiszolgáltatását. A' •ib'ik Szakaszról. A Bírói ítéletről szólló 23-ik Szakasz helyes, és törvényes,—• nem éppen felesleges azonban a’ félre magyarázhatás elkerülése végett még azt is toldani ezen Szakaszhoz: hogy minden ítélő Biró az Ország legfőbb ítélő Széket sem kivéve, mindenkor egyenessen ; és egyedül a’ Törvények’ világos rendelése szerint tartozzék Ítélni, melly rendelésektől eltérni, vagy a’ természetes igazságra utálva vélök éppen ellenkezni soha semmi szín alatt szabad ne legyen. — Mivel pedig az Országos Kirendeltség a’ Kir. Curianak minden eddigi ítéleteit visgálóra vette, ’s a’ mi azokból szükséges, vagy hasznos volt, javallatába foglalta, ’s igy a’ hozandó Törvények által pótolva lesz minden eddigi bijánosság ; a’ Kir. Curianak azon Ítéleteire, mellyek ezen Törvényekbe iktatva nem lesznek, sem védelemül utalni, sem azokban Bírói ítéletet gyökerezni ne lehessen, mert a’ Kir. Curianak csak Ítélő, nem Törvényhozó hatalmat adtak törvényeink, a'törvények’ rendelésén kívül terjesztett ítéletei tehát jövendőre is kötelező sinor mértéket nem adhatnak, mellyeknek a’ perlekedőket eddig is gyakran kétséges habozásban tartó bizontalausága , számos, és világos ellenkezései valóban sok igazságos panaszokat okoztak. A' u/^-ik Szakaszra. A’ 24-ik Szakasz a’ Bírói ítéletek’ fellyebb vitelének idejét, és módját adja elő. — Azt javalja ezen Szakaszban, különössen a' 331 -ik §-usban az Országos Kirendeltség: hogy minden perek az Ország legfőbb Székeire is birtokon belül vitessenek fel , ha csak a’ két első Bíróság tökélletessen egyező iteletet nem hozott azokban; mert akkor a’ 347-ik §-us szerint csak végre hajtás utánn fognak a’ főbb ítélő Széken megvisgáltatni. Ezen javallot szerint tehat a Törvény Széktől minden pereknek, az Úri Székektől pedig azoknak, mellyekben az első Ítéletet megmásította a- Törvény Szék, birtokon belül kellene visgálás alá jutni a' Kir. Táblánál, — azonban a’ javalat helyes, és czélarányos volta ellen számos , és valóban nem csekély fontosságú tekintetek harczolnak. — Ugyan is A' Törvénykezés módjának helyes elrendelésénél, különössen a' fellyebb vitel kérdésére nézve két igen fontos szempontra kell főképpen figyelemmel lenni, egyik az: hogy az igazság kiszolgáltatása hirtelenkedés nélkül ugyan, de a’ lehetőségig hamarittassek , a másik az: hogy a’ perlekedők ne csak egy Bírónak fügjenek határozásától, hanem önnön megnyugtatásokra ügyeiket főbb Ítélő Széken is megvisgá.tathassák. A peiek folyamatja nak nem a’ Bírói ítélet, hanem azon Ítéletnek végrehajtása vet csak egészen véget, mert 18
