Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

(68 ;

Iiázi rend úgy szólván jgyedül maga volt, a' Tudományoknak birtokában, — Ők voltak Királyaink Tanácsosai, ók voltak Cancellariusok, a’ Leveles Tárokban lévő Országos Oh* Levelek kezeiken voltak, sótt még a* magánosok jussait fárgyozó Irományok’ gondviselését is Káptalanokra, vagy Szerzetesekre, egy szóval az Egyházi Rendre bizták Törvényeink. __ Ők tudták Hazai Törvényeink tartalmát, mert nagy része azoknak az ö tolláikból folyt ki, leginkább hatalmokban állott tehát javaikra gondossan vigyázni, ’s a’ ne talán elfoglalt Egyházi vagyont az elidósítéstól ellen mondás vagy Per mozdítás által megmenteni. — Midón a’ Hazát fenyegető fegyveres ellenség veszély thozó' közelítése minden Magyar Nemest fegyverre szóllított, midón a' világi birtokos Jószágát védelem nélkül gyermekeit árván hagyva vérzett a’ Harczban Honja szabadságáért, akkora’ Káptalanok, .Szerzetesek, és Apátok, sótt Püspökeinknek is nagy része Klastromaiknak ,i vagy Váraiknak békés kebelében ültek, ’s az Egyházi Javakra gondosan vigyázhattak. — A’ Harezról haza téró Nemes, a'gyakran Írást nem tudó Zászlós Ur Egyházi Személyektől kértek tanácot törvényes dolgokban is, tudhadták tehát ezek, de tudták is jussaik’ védelmének törvényes módjait, tudják ezen módokat most is, midón Századunk’ legvéressebb Háborúi között s^m nehéz a’ Törvény oltalmát megtalálni, ’s ugyan azért helytelen, és igazságtalan az emlitett törvénynek az Egyházi rendet különössen kimélló engedelme. — Az újonnan hozandó Törvényben tehát az Egyházi javak elidósitésébez szükséges esztendők’ száma, szinte mint a' Nemesseké, harmincz kettőre határoztasséh.

Az idő múlás alvásáról ezen szakaszban semmi szó nem lévén, szükséges leend az uj Törvényben azon zavaros régiebb időket, mellyekben az idő múlás alvónak manda* tik, különössen, és pontossan meg-batározni mert az eddigi Törvények e’ részben egész pontosságú határozást nem tettek, különösség a’ Tökölyi zendülésének, és az Octavalis Törvény Székek tartása elmulasztásának idejéről az i6öi-ik esztendei ag-ik Czikkely tészen reudelést, pedig a’ zendülésnek vége is az Octavalis Törvény Székek tartásának elmulasztása is az említett Törvény esztendejének idejét jóval meghaladta, és most Törvényt tudóink bizonyos alapon nem építhetik, azon véleményeket, hogy az idő múlás ezen két nevezett okok miatt i6öi-ik esztendő utánn is alvónak tartassék.

Az idó múlás félbe szakasztására nézve megjegyeztetik az : hogy mivel az ellen mondás némelly esetekben az elidósités jussát megsemisiti, törvény által meghatároztassék; hogy az illyen ellen mondás nem titkon, magánossan valamelly Káptalanban, vagy hitelességgel biró Klastrombán, hanem nyilván a' Vármegyének , és pedig azon Vármegyének , mellyben a’ kérdéses javak feküsznek , Köz Gyűlésén történjék, úgy hogy ha a’ javak több Vármegyékbe terjedjenek, minden illető Megyének Köz Gyűlésében felolvastassék az ellen mondás, midőn pedig nem fekvő, hanem ingó érték tárgya az ellen mondásnak, akkor ez azon Megyében történjék, mellyben a' kérdéses értéknek használó birtokossá lakik. — Igazságos leend ezen rendelés, mert az ellen mondás azt érdekli leginkább, kinek elidósíttési jussát kívánja félbe szakasztani az ellen mondó, a’ dolog természetéből folyik tehát: hogy az ellen mondás ne titkon történjék , hanem nyilvános legyen, és az illetőknek tudtokra lehessen ; szükséges továbbá ezen rendelés azért is, mert egyébb ként az idó mulási Törvény által czélba vett birtokbéli bizonyosság tökélletessen elérve soha nem lesz, minthogy az elidósíttési jusban bizakodó birtokos soha nem tudhatja, ha ugyan nincsen é az Ország legtávolabb részében valamelly Káptalannak, vagy hiteles Klastromnak setét falai között egy ollyan ellen mondás letéve, melly az Ő vélt Jussait egészen semmivé teszi. — Többnyire ezen módosítások szerint az említett iy-ik Szakasznak minden egyébb javalati elfogadhatók.

A' 18-ik Szakaszra. A’ Patvarkodás büntetéséről szólló 18-ik Czikkelyre megjegyeztetik: hogy ezen büntetésnek eddig a' birót illető része, szinte mint a' Tőrvénves ítélő Székek’ elrendelésénél más Birságiumokról mondottuk, a’ Vármegyei Bíróságok előtt folyó Pereknél a’ Vármegyének, a' Kir. Városokban pedig a’ Városnak Házi pénztárába tétessék. Többnyire az egész Szakasz elfogadható.

A' ig-ik Szakaszra. A’ ig-ik Szakasz az Ügyész tetteinek vissza vonásáról, és > ’

A' 20-ik Szakaszra. A’ 20-ik Szakasz az ítélet tiltásról minden észrevétel nélkül helyben hagyhatók.

A' 21 -ik Szakaszról. A’ vl-ík Szakasz a’ Pernek letételéről, ’» az Ügyről való lemondásról szóll. — Nem lesz talán szükségtelen ezen Szakasznál megjegyezni azt: hogy az ollyan Pereket, mellyekben az Alperes is ellen követeléseket formál és a’ mellyekben vagy patvarkodásnak. vagy a’ helytelenül követelt hatalmaskodásnak büntetése kéretutik