Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

r 65 j

A' 12 ifi Szakaszra. A' Fölpörösi baUiatóságról készültt ,a.,’k Szakaszban, különösen a' löÖ-ik §-usban azt javaJja az Országos Kirendeltség; hogy a' Nemtelen AI peres ki ellen valmelly Nemes Ember a' Nemesi Jószágnak tulajdonosi jussal nem birhatása miatt P6rt mozdított, Felperesnek személyes Felperest hathatósigát kérdésbe ne vehesse. Ezen javallat azonban nem egésszen eggyezÓ a' természetes igazsággal. — Ugyan is Hazánk I örvényei csak azért adtak just, és hatalmat mindéit valóságos Nemesnek arra, hogy az ingatlan Nemesi birtokot a’ Nemtelennek kezéről Per utján is elvehesse, mert nem akarták engedni Öséink: hogy a' fekvő Jószágok’ nagy részét holmi mesterséges utakon meggazdagodott Nemtelen kereskedők, kik a’ Hazának semmit nem szolgáltak, kezeikre vonják, — az illyen Pereknek tehát valóságos alapja, és egész érdeme az hogy az Felperes Országunk valóságos Nemesse, az Alperes pedig Nemtelen, és igy Nemesi birtoknak tulajdonossá nem lehet. — Legigazságossabb volna a’ Nemesseknek ezen kizáró Jussát végképpen eltörölni, de ha az fent tartatik tovább is, a’ Perbe idézett szegény Alperesnek megtiltani azt: hogy a’ Felperesi kereset jussának valóságos alapját a’ Felperes Nemességét, mellyból áll Törvényeink szerint a' személyes Felperesi hathatóság; kérdésbe vehesse, és annak bébizonyittasát kívánhassa, valóban annyi volna, mint az Alperes egész védelmének minden útját elvágni. De még a’ Törvényeknek azon czélja is : hogy Nemtelenek a' 'Nemesi birtoknak tulajdonosi ne legyenek, könnyen el volna tévesztve» ha a’ Felperes Nemességét bébizonyittani köteles nem volna, mert gyakran megtörténhetné«: hogy a’ kétségbe sem vett Nemesseknek örve alatt Nemtelen ember fosztaná meg javaitól a’ másik Nemtelent, már pedig csak ugyan igazságossabb az: hogy a’ fekvő javak inkább azon Nemteleneknek maradjanak birtokában, kikre vétel, vagy örökösedés’ utján jutottak, mint sem hogy idegen, de szinte Nemtelen embernek kezére kerüljenek. Törvény által kell tehát meghatározni: hogy az illyen némü Perekben az Alperes mindenkor egyenes kérdést tehessen a’ Felperesnek valóságos Nemessége eránt, és pedig minden Törvényes büntetés nélkül, mert a’ Nemesség a’ Pernek alapja, ’s ezt a’ Felperes megbizonyíttani mindenkor köteles. —• Annyival is inkább igazságos ezen határozás, minthogy az Alperes némellybor drágán szerzett javaitól nem a' belé öltt pénznek, hanem a’ Bíróiképpen felszámláltt tiszta jövedelmek’ 6 pro Centumos Tőkéjének lefizetése mellett megválni kénytelen lévén, sorsa felette terhes; midőn ellenben a’ Felperesek az illyen Perekből minden különös fáradság, minden különös érdem , sőtt minden különös Jus nélkül gyakran nem kevés hasznokat nyernek. — Végre tekintetet érdemel az is: hogy az Országos Kirendeltség ezen munkájának egyik Szakasszában, a’ Nemességbe bizonyítására a’ Vármegyéknek bizonyság levelei is elegendőnek‘javaltatik , ez által pedig a’ bébizonyittás módja felette megkönnyittetett, és kevesebb költségbe is fog kerülni. — Egyébb* aránt ezen Szakasznak minden §-usái elfogadhatók.

Ä i-5-ik Szakaszra. A’ Perbe avatkozásról szólló i3-ik Szakasznak 197-ik §-ra megjegyeztetik itt az: hogy a’ Királyi Fiscus midőn magát eféle Perekbe avatja, nem csupán ex incapacitate, hanem a’ gyökeres jussok’ világos megmutatása utann nyerhessen csak kedvező ítéletet, és hogy ha hasonló eseteknél azon Nemzetség mellyet a kerdeses Javak valóban illetnek, szinte magát azon perben avatnia, Jussainak a Királyi P iscus ellen leendő bérautatása végett uj perre ne utasíttassék, hanem azt, mint beavató szinte tellyesítbesse.

Továbbá ezen Szakasznak utolsó §-usában azon igen helyes javallat foglaltatik: hogy ha bár a’ Felperes az elkezdett pert letenné, egyesség által végezné, vagy akár mi módon elhagyná is, a’ perbe avatkozónak hatalmában legyen azon pert önnön neve alatt folytatni, mivel pedig megeslietik az: hogy a’ perbe avatkozó csak beavatkozási jussát képes megbizonyittani, de a’ czélba vett keresetnek megnyeribetesere semmi Ok-Levelek kezénél nincsenek, hanem reménységét a’ véle egy just tartó Felperesnél lévő próbákban gyökerezi; a’ Felperes azonban minden Ok-Leveleit csak párokban csatolta peréhez, éa a nélkül: hogy az eredetieket előadta, vagy a’ legfontosabbakról, mellyek az Alperesi ellenvetéseket leginkább megczáfolnák, még csak emlitést tett volna is, a perbe avatkozónak kijátszásával az Alperessel megegyezett, hogy a’ Felperesnek ezen tette a’perbe avatkozónak jussát el ne ölje, azt kellene még ezen Czikkelyhez toldani, kogy ilyenkor a perbe avatkozó magát a’ Felperest a' kereset tárgyát támogató, és vele is közös minden irományoknak közlésére, 's hit alatti előadására uj per nélkül ugyan azon pörbe idézhesse, s az irományok tartóztatói ellen rendeltt büntetés alatt tórvényessen kénszeiíthesse. — Ezen Szakasznak egyébb § usaira semmi észrevétel nincs.

17

/