Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
c 49 ; sei)b kimunkálása, és annak minden eggyes részeire való felvigyázat a' Vármegyék’ hatalma alá tartozandónak tovább is meghagyattassék. Minekutánna a’ Katonaságnak élelmére kiszolgált! Termesztményekneb ára Mária Theresia alatt az akkori piaczi árhoz lévén alkalmaztatva, azoknak az szerint az iErrarium által leendő megtérítése megigértetett : az idő olta pedig gyakrabban a’ termesztmények ára változván, az nemebykor szerfelett felemelkedik annyira, hogy az akkori árt a’ mostani piaczi ár kétszer is meghalladja, és Így az Adózó népnek felette való terheltetése nélkül azon regulamentális árt elfogadni nem is lehetne, azért hogy e’ részben a' Katonaságnak holnaponként kiszolgálandó termesztményeknek igazságos piaczi folyó ára téríttessék meg az Adózó népnek , és minden Deperditák, mellyek csak az Adózóknak károsodásával járnak, egésszen elenyéztessenek; Ő Felsége a’ jövő Ország Gyűléséről felterjesztendő felírás által hathatóssan megkérettessék. Észrevételek 4 AZ ORSZÁGOS KIRENDELTSÉGNEK A’ TÖRVÉNYES DOLGOKRÓL KÉSZÍTETT MUNKÁJÁRA. A, í. Az ítélő Székek’ elrendeléséről. íz Igazság serénnyebb kiszolgáltatásának eszközlésére, mindenek előtt az ítélő székek’ helyes elrendelése szükséges, mert, ha valamelly bírói hatalomnak köre szorossan meghatározva nincsen, vagy az elrendeltt Ítélő székek’ felosztásában a’ helyes arány eltóveztetik ; gyakran eggyiket az előtte folyamotban lévő pereknek árja borítja el , midőn a’ másik munkát alig lel az esztendőnek folytában, és igy a’ már ítélet alá bocsátott Pörök is a’ feleknek tetemes kárával megvisgálás nélkül évekig hevernek, mint a’Királyi Tálbának eddigi példája bizonyltja. — Az Országos Kirendeltség tehát ezen munkájában figyelmét legelsőben is oda terjesztette: hogy a’ mi nálunk eddig e’ részben hiányos vala, századunk míveltebb szokásihoz alkalmaztatva tökélletessen orvosoltassék, melly munka visgálat alá vétetvén, annak uémelly pontjaira következendő észrevételek eredének: ugyan is Az Úri Székekről Az ítélő Székek elrendeléséről készultt javallatban az i-só Törvény Czikkely az Úri Székek Birói hatalmának fentartását, és meghatározását tárgyozza. Ezen Czikkely eránt azon észre vétel adja magát elől: hogy mind azon perekben, mellyek az Uraság, és Jobbággyá közt feut-forognak, ’s a’ Földes Urat mint pörlekedő kezes, vagy részt vevő felet érdeklik, ’s u<;yan ezért a’ Tiszti Számadások Birói megvisgálásában is az Úri szék ítéletet ugyan hozhasson , de akkor sem a’ Földes Ur maga, sem annak akármi néven nevezendő Tisztje, szolgája, vagy attyafia harmad iziglen mint Biró jelen ne lehessen, 's az Uradalmi Ügyész mint Jegyző tellyesíthesse ugyan kötelességét, de voksal ne bírjon. — Igazságos sött felette szükséges ezen határozás, mert az ítélő székeknek részrehajlást ismérni nem szabad, úgy kell tehát azokat elrendelni : hogy tollúk a mellékes tekéntetnek még csak árnyéka is eltávoztassék, s a’ köz bizodalom, mellyel minden ítélő széknek bírni kell; fentmaradjon; ez pedig meg nem történnék, ha a Földes Ur (Itelő Biró volna önnön ügyében. — Szokásban vagyon továbbá nemelly Uradalmaknál az úgy nevezett Tiszti Székeknek tartása , mellyeken a’ Jobbágyoknak egymás között feuforgó panasszai rövid utón felvétetnek, és el intézteinek. ——Ezen Tiszti Szekeket valóságos Biró-ágoknak tekénteni nem lehet, ’s az ott hozott határozást megallani senki nem köteles; mivel azomban kieggyeztetések által sok Perek megszűnnek, sok panaszolkodó a Tiszti Széknek határozása után ügyét tovább nem keresi, az egyességek eszközlése, s a pereknek elhárítása pedig legszebb részét teszi a’ Földes Ur Birói hatalmának, a T iszti Székek úgymint eddig fentállottak, ezután is megmaradhatnak oily megjegyzéssel, az Uradalomnak azon Tisztjei, kik a’ Tiszti Széken jelen voltak, az Úri Széken ne itélhes-ei5
