Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 3y )

zén vala,

magok a' Földes Urak is már akkor közadó alá szánták, ha régre figyelemre retetik az is, lu>gy Hazánknak naponként szaporodó népesedése a’ Jobbágy ülések számának szaporítását megkívánja, kétségen kívül elfogadható lesz az Országos Kirendeltségnek e' részben is javallatja. Módosíttásai pedig, mellyek a’ későbben történt foglalások eránt eló adatnak, tökélletessen helyben hagyhatók.

A Szóllóknek Regulatioja Hazánknak bortermő vidékein olly jeles fontosságú tárgy, hogy annak érdemében terhes pörök, és nehéz megfejtésú számos kérdések tápodnak gyakorta. — Törvénnyeink, és a’ bizonytalan szokás e’ részben nem elegendők arra, hogy mind a’ tulajdonos Földes Uraknak, mind a’ Szóllo Birtokosoknak sa*játsági jussaira nézve állandó, és mindenkor elegendő oltalmat nyújtsanak, ujj Törvény által kell tehát bővebben meghatározni, mind azt, a' mi a' tárgyra nézve még eddi“- homályos és határozatlan volt.

Az Országos Kirendeltségnek ezen munkája 4-ik Czikkelyének 3-ik § ban az 1715-ik esztendei 97-ik , és az 1802-ik esztendei 7-ik Czikkelyeknek megtartását rendelvén, a’ bénem ültetett Szőllók alja eránt tett némelly észrevételein kivúl semmit, a’ mi ez érdemben kielégíttő volna bővebben elő nem ád, szükséges tehát azt, a’ mi eddig heányos vala , Ország Gyűlésén a’ Törvényhozó hatalomnak kipótolni.

Az 17»5-ik esztendei 97-ik Törvény Czikkely azt rendeli, hogy a’ Borbéli adózásokat fellebb emelni szabad ne legyen, kivévén azon esetet, ha a’ mívelés alá vett földnek mennyisége megszaporodott. Nincs azonban Országunk akármelly vidékin régiebb Szóllóhegy csak eggy is ollyan, mellyben a’ tőkével beültetett földnek kiterjedése most is első feladáskori, vagy az 1715-ik esztendei állapotjában volna meg. — Nincs tehát szől- Jőhegy , mellyet az emlitett Törvénynek szoros megtartása mellett is regulázni ne lehetne. Számos Uradalmak regulázták ezen Törvény hozásának idejétől fogva Szöllóhegyeiket és pedig törvényes ítéletek mellett, mellyeket az illető főbb Ítélő székek is megvisgálván , helyben hagytak, az tehát a’ Törvénynek szokás, és Bírói magyarázat állal megállapított értelme, hogy a felhozott 97 ik Czikkelynek rendelése, a’ szóllőknek Regulatioját éppen nem gátolhatja.

Minden Szöllőhegy az első faladáskor bizonyos feltételek mellett engedtetett által a Hegyvárnosokuak. Törvényt kell tehát hozni az eránt, hogy a’ hol ezen feltételek különös feladó Levelekbe foglaltattak, és azokban világossan megvagyon határozva, hogy e?§y Holdtól vagy eggy Kapástól mennyi Hegy vám lesz járandó; már ott ezen határozás szolgáljon bizonyos arányúi, mert az 1486-ik esztendei 17-ik Czikkelynek értelme szerint is a szerződés szab Törvényt a’ Szerződőknek mindenkor. — De mivel az első feladáskor semmi régiebb Szöllőhegy felmérve nem volt, hanem csak szem mértékkel határoztatott meg Hold, vagy Kápás számra minden Szőllónek nagysága, s’ ezen önkényes és bizonytalan meghatározáshoz volt a’ Hegyvám is alkalmaztatva; hatalmában álljon minden Földes Urnák a’ Hegyvámos Szőllőket különössen felméretni, a’ Hegy vámnak mennyiségét ezen ujj felmérés szerint Úri szék előtt mozdíttandó pör által követelni, melly néki meg is ítéltessék, úgy mindazonáltal, hogy jövendőben is minden Holdtúl csak annyi hegyvám adása rendeltessék, a' mennyit a’ feladó Levélnek tartalma Hold vagy Kapás számra határoz. Mivel pedig sok feladó Levélben a’ Hegyvámnak mennyisége csak Kapás számra vagyon megállapítva, a’ hol ez eránt kérdés támadna, ott a' vidékbéli szőllőmives lakósok által Hit alatt megböcsültessék az, hogy egy holdnak megmunkálására a’ kérdéses szól löknél hány kapás kívántatik, és ezen arányhoz mérve ítélet által határoztassek meg a‘ járandó Hegj-vám, de a’ Kapások száma mindenkor Hold számmal tétessék ki.

A' hol azonban feladó Levelek nincsenek, vagy azokban semmi bizonyos mennyiségű Hegyvám meghatározva nem volt, úgy szinte ott is, a’ hol a' feladó Levelekben egyenessen kitétetett, hogy a’ meghatározott Hegyvám csak ideiglen, s a’ további egyezésig rendeltetik, jussa légyen a’ Földes Urnák magát az adandó Hegy vámot is minden Holdra nézve felemelni, de meg kell határozni Törvény által azon legnagyobb mennyiseget, raellyuél többet a’ Földes Ur ekkor sem követelhet. — Hlyen esetekben tehát válosztása legyen a' Földes Urnák, és vagy minden eggy ezer quadrat öllel mérendő Holdtól, a’ szőliőnek fölét, és alját is oda számlálva Esztendőnként egy Posonyi akó bizonyos, és állandó Hegyvámot kívánhasson, mellyet a’ Hegyvámos ha eggy ik esztendőn meg nem adhatna, másik esztendei terméséből is köteles legyen béfizetni; vagy Pef^ő minthogy már Nagy Lajosnak i35i-iki 6-ik Törvénye minden Foldtermésből, és a’ Borbúi is kilenczedet rendeltt a’ Földes Uraknak, a’ szőllő hegyek tökével beültetett részeiből kilenczedet szedhessen , a' szőllők üres aljának beültetésére Hegyvámossait kiböcsül-