Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 4° )

teteinek fenyittéke alatt is kénszei ithesse, azon szőllő aljaktól pedig, mellyeket beültetni va^v nem lehetne, vagy a’ Hegyvámosok beültetni nem akarnának szinte minden egy ezer quadrat öltől, egy Posonyi akó Hegyvám Jegyen járandó. — Végre azon szóllóknél, mel- Jyekból régi szokás szerint mindenkor kilenczed adatott, azt megváltoztatni szabad ne le. gyen, a' szőllő tőkének nem alkalmatos szőllő aljaktól pedig, és azoktól is, mellyeket a’ megintett Hegyvámosok béültetni nem akarnak, szinte minden Holdtól egy akót szedhessen a’ Földes Ur, de akkor sem kappan, sem pénz, sem más egyébb adózások, sem a‘ szőllő hegyben lévő szántó földekből, kaszállókból , vagy gyümölcsösökből előbbi szókás szerint kiadott kilenczed, a’ szőllő hegynek emlitett módon tellyesített regulatioja utánn járandó nem lesz. A’ kilenczed alá tartozó Bornak elröjtőjét, ez után is elrejtett Bora elvesztésének büntetése érje, egyébbaránt a’ kilenczedelés, és Hegy vámolás módjának, a' Papi tizednek, és a’ Hegyvám, vagy kilenczed haza hordásának érdemében az eddigi Törvények fenmaradjanak.

Nem lesznek ezen határozások és rendelések igazságtalanok, mert a' hol a' tulajdonos valamelly szerződés által magát örökre le nem kötötte, ott csak ugyan nem lehet tőle megtagadni azon just, hogy a' régi szokást, melly tulajdonosi jussainak sérelmes, és káros, Törvényes utón megváltoztathassa; — de nem is lesz a’ Hegy vámosokra nézve terhes, mert az itt meghatározott Hegy vámnak mennyisége köztapasztalás szerint még az igen középszerű termékenységü Esztendőkön is sokkal kissebb a’ Törvényes kilenczednél, azt tehát a’ Hegy vámosok könnyen megfizethetik, sőtt a’ mindennapi példa bizonyítja, hogy az újonnan feladott hegyeket sokkal nagyobb, és némelly helyeken több, mint kétszeres mennyiségű Hegyvám fizetésnek állandó kötelessége mellett is örömest felveszik, és beültetik, végre:

Még a’ Hegyvámosok szőllőjének a’ Földes Ur által mi módon leendő elböcsültetését is megkell az ujj Törvény által határozni. — A’ szőllő Birtokosok valóságos tulajdonossal’ mind annak, a’ mi a’ puszta földön kivul szőllejekben találtatik, és mint tulajdonosok szabadon felosztják, elzálogosítják, sőtt el is adják hegybéli birtokaikat; ha tehát a’ Földes Ur , ki a‘ földet szerződés mellett használás végett adta által Hegyvámossainak, azt ismét visza kívánná, jussa legyen arra, mert mára' Hármos Könyv 3-ik részének 3o-ik Czikkelye hatalmat adott minden Földes Urnák a* Hegyvámosok szöllejének elböcsüllésére, de mind a' Törvény, mind a’ természetes Igazság megkívánják azt, hogy az elböcsültető Földes Ur a' Szőllő Birtokossának minden sajátját haladék nélkül kifizesse. Bizonyos arányt e’részben határozni, 's az eddigi szokás szerint minden tőkének árát törvény által megállapittani nem lehet, mert a’ Szőllőknek böcse Hazánk’ külömböző vidékein, sőtt ugyan azon egy vidéken , és hegyen is felette külömböző; legigazságossabb volna tehát a' Szőllőknek böcsujére nézve azt rendelni, hogy annak tiszta jövedelme több Esztendőbéli közép számlálással felvetessék, 's azon jövedelem mint törvényes kamat tekintetvén, annak tőkéje minden épületek értékének hozzá számlálásával eggyütt legyen a’ Szőllőnek valóságos böcsü ára. Ezen böcsüt hegybéli, vagy közel vidéki Szőllő mívesek Hit alatt tellyesíttsék mindenkor, a’ Törvényes bizonyság pedig minden igazságtalan önkénynek, és alattomos csalfaságnak eltávoztatása végett múlhatatlanul minden böcsünél jelen légyen, még ott is, a' hol az eddig szokásban nem volt, 's e’ részben az 1625-i Esztendei 58-ik Czikkelynek rendelése megváltozzék. Ha azonban valamelly Szőllő Birtokos az igy tellyesített böcsüvel meg nem elégednék , a’ Törvényes bizonyság elejbe más böcsüsöket állíthat, és ha a' két böcsü felette külömböznék egymástól, a’ ketőt öszveveve, annak közép mennyisége szerint történjék a’ végső megállapíttás. — Ezen becsűben pedig nem csak a’ tökével beültetett részek, a’ gyümölcsfák, és épületek, hanem az ü'-es szántó földek, kaszálók, és sűrűk is valóságos tiszta jövedelmeik szerint felvetessenek, mert ámbár a’ föld maga mindenkor az elböcültetőnek tulajdona, nem kívánhatja még is azt, hogy a' Szőllő birtokos, ki Szőllejét pénzen vette, vagy osztályban kapta, és akkor a szinte hasznot hajtó szántó földnek, vagy kaszálónak árát megfizette, pénzét elvesztve, azokat ingyen vissza eressze.

Többnyire a' Szőllők elbecsültetésének ideje eránt az 1625-ik Esztendeji 58-ik Czikkelynek rendelése fentmaradjon, a’ Szőllő hegyek regulatióját tárgyozó perek pedig szinte mint az Urbarialis Perek Törvényszéki megvisgálás után, a' Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácshoz vitessenek fel, leginkább azért, mert a’ Királyi Táblának felette számossak lévén dolgai, köztapasztalás szerint minden fellebb vitt Por több Esztendőkig megvisgálás nélkül ott elhever, a' ezélba vett regulatin' végre hajtásának iHy