Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 38 ;

több soha ne legyen, megfizetni tartozzék, sott ezen feliül a' marhákat ismételve gondatlanul őrző cseléd, vagy a’ szántszándékos kárttételt parancsoló Gazda testi büntetéssel is illettessék, melly a’ vétkesnek testalkotásához, korához, és egyébbhori maga viseletéhez legyen mérsékelve, de *4 pálcza ütéseket vagy 3 napi Tömlöczöt soha meg ne haliadjon, a' mondottakon kívül azomban semmi pénz, vagy napszámbéli büntetéseket, semmi önkényes zsarolásokat a’ Földes Ur a’ Jobbágyon, vagy eggyik Jobbágy a’ másikon ne követelhessen. Ha ellenben a'Földes Urnák Cselédjei készakarva, vagy gondatlanul vaíameily Jobbágynak kárt okoztak, a' Földes Ur a’ Cselédeknek bentlévő béréből vagy más értékéből tartozzék a’ megkárosodotnak elégtételt szerezni, mellyet ha sokáig hallogatna, vagy éppen elmulasztana, 's ez alatt a’ vétkes Cseléd helyét változtatva tőle eltávoznék , a' kár’ pótlást a' Földes Ur tulajdon értékéből fizesse meg. Gyakrabban gondatlan, vagy szántszándékkal kárttévő Cselédjét pedig köteles legyen testiképpen is megbüntetni. •— Mind ezen rendszabások a’ Jobbágyok, között egymásnak okozott károsíttásokra is ki terjesztessenek , és ha valamelly Jobbágy akár Földes Urának, akár más lakó társainak illy formán károkat okozni többszöri megintés, sőtt testi büntetés után is meg nem szűnnék, azt mint jobbíthatatlant a’ Földes Ur törvényessen kiböcsültetbesse, és a’ Helységből szabadon elűzhesse. — A' béhajtást erőszakkal akadályoztató hatalmaskodók pedig, mint a' köz csendesség’ megzavaróji az illető Törvényhatóságnak hatalmával példásson megfenyittessenek.

Egyébbaránt a' javallott 6-ik Törvény Czikkelynek minden §-sai ezen módosíttások’ és hozzáadások szerint elfogadhatók.

A' 7-ih és utolsó Törvény Czikkelynek Tartalma a' Földes Úri Törvényhatóságot, és az Urbarialis Regulationak módját határozza meg. Legszebb törvényes jussa és kötelessége minden Földes Urnák az, hogy pörlekedő Jobbágyainak első Bírája legyen, ’s ugyan azért helyes, es törvényes az Országos Kirendeltségnek véleménnyé, melly az Úri székek Biróji hatalmának további fentartását javalja. Magát az Úri székeld belső elrendelését meghatározni nem tárgya ezen munkának, mert az a’ törvényes dolgokban munkálódott Kirendeltségnek köréhez tartozik, de szükséges leend az Úri székekre nézve már itten megjegyezni azt, hogy a Földes Ur akkor, midőn közte, és Jobbágyai között forognak fent némelly kérdések, sem elölülője , sem tagja ne lehessen a’ Biróskodó Úri széknek, sőtt a tollat vezető de voksal nem biró Uradalmi Ügyészen kivűl sem Director, vagy Praefectus, sem ugyan azon Földes Urnák más Urodalombéli Ügyésszé, eggy szóval semmi Tisztje, mint Ítélő Biró jelen ne Jegyen, mert a’ dolognak természetes rendével, és az ítélő székeknek részre hajtást nem ösmerő igazságával csak ugyan ellenkezik: hogy az eggyik pörlekedő fél maga tulajdon ügyének akármi tekéntetben is törvényes Bírája lehessen. — Minden más poroknál azonban , ruellyek a' Földes Urat egyenessel» nem érdeklik, mind maga, mind Tisztjei szabadon biróskodhassanak. Továbbá:

A mit ezen Törvény Czikkely a’ Jobbágyi panaszok előterjesztésének; és megítélésének módjáról az Úri széket megtartani nem akaró Földes Urakról, a’ perek fellebb viteléről, a’ JobBágyok dolgait vezető Ügyészekről, az Urbarialis kiszökésekről, és az Urbarialis Regulationak módjáról előád, az mind áltáljában törvényes, és igazságos, a’ mennyire pedig az eddig szokásban volt rendet változtatja, mind a’ Földes Urakra, mind a’ Jobbágyokra nézve felette hasznos.

Ezek között leginkább említtésre méltó a" g-ik §-nak azon rendelése, hogy midőn az LTbarialis Regulatiokor véghez vitt felmérések szerint a’ határban kevessebb Jobbágy hely találtatik, mint a' mennyi az első Urbáriumban kitett Jobbágy ülésekhez szükséges volna, akkor a' Jobbágy ülések száma megkevesítessék , ellenben minden maradék földeket (remanentiales) ujj Jobbágy ülésekre fordittani tartozzék e' Földes Ur. Ellenkezni látszik ugyan ezen rendelés a’ sajátsági jusnak sérthetetlenségével, és az Ország Rendéinek 1802-ik s 807-ik esztendőben az Ország Gyűléséről felterjesztett kívánságával de ha más részről fontolóra vetetik az, hogy az 1715-ik esztendőben 8-ik Czikkely által meg állapított állandó Katonaságnak zsoldjára a' közadó állandóul szükséges az 1723-ik esztendőben 18-ik Czikkely pedig mind azt , a’ mi már a’ közadónak törvényes fundusává lett tovább is változhatatlanúl közadó alatt hagyatni rendeli, ha továbbá meggondoltatik , hogy ezen maradék földek csak abból eredhettek, hogy midőn az Urbáriumnak behozásakor minden Jobbágy a' maga Birtokát beíratta, némellyik annak nagyságát tudatlanságból, vagy alattomos titkolódzásból hibássan adta elő, és ha akkor a’ Jobbágy minden földjeit pontossan bémondotta volna, most semmi maradék földek nem volnának, hogy tehát azon egész Birtokot, melly az Urbáriumnak behozásakor a’ Jobbágynak Ke-