Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
( 56 ) ró Jobbágyot valóságos sajátjának szabad használásában minden idegen vevő csak kételkedő aggódással ereszkedett az eladó Jobbágyai alkuba; mert nem vala bizonyos, ha kialkudott, ’s talán nyerességet Ígérő partékáját, az elsóségi jussal bíró Földes Ur nem akarja e a’ maga számára lefoglalni, kivoltak tehát illy módon zárva a' venni akaró idegenek, ’s ez áltál a' Nemzeti szorgalom, sótt a’ belső kereskedés is tetemessen csorbíttatott, mellynek emelkedése a’ véteibéli elsőségnek eltörlése mellett felette sokat nyer. Igazságos az is, hogy a’ Jobbágy a' meghatározott mennyiségű napszámokon feliül Földes Urának robotolni semmit ne tartozzék, és ha valamelly Földes Ur a' járandó robottal bé nem éri, csak alkudott bér mellett Jobbágyaival teendő eggyesség szerint kívánhasson tólök szolgálatot; — mert ha valamelly Törvény, vagy szerződés már egyszer meghatározta azt, a’ mit a’ bérlő fizetni, vagy adózni köteles, minden a’ mi tóle még ezen mennyiségen feliül is kívántatik a' Törvénynek, vagy szerződésnek valóságos sérelme. Ha pedig a’ bérnek felemelése még a’ meghatározott mennyiségen feliül is megenged, tetik a’ tulajdonosnak, már akkor a’ Törvény felette hijányos, mert határozásának elrontása, vagy kijátszása ön kénnyétől függ az eggyik szerződő félnek. Hogy tehát az önkényes zsarolások e' részben is eltöröltessenek, és az uj Térvény hijányos ne légyen, az Országos Kirendelttségnek jav ai latját elfogadni szükséges. Mivel azonban könnyen megtörténhetik az, hogy a’ Jobbágyok tartozásaikon feliül is szolgálnak a’nélkül, hogy Földes Uraikkal előre megalkudtak volna, számvetéskor pedig a’ feliül szolgáltt napszámok bére eránt megeggyezni nem tudnak, illyen esetre nézve még olly világosittást kellene a' javallott Törvény Czikkelyhez toldani, hogy a’ kérdéses bérnek meghatározása a’ vidékbéli napszám bér szerint mindennémű mezzei munkát egybe véve közép számlálással Úri Széken ítélet által történjék, ’s az igy meghatározott napszám bért a’ Földes Ur haladék nélkül kifizetni tartozzék. Végre a’ Pusztákba, és Uradalmi ^irtokra szál l itt ott Zsellérekről szólló i3-ik §-us általiéban heylben hagyható. Az ötödik Törvény Czikhely az Urbarialis szerződésekről szóll, és Az í-ső §-ban azon régi szerződéseket, mellyek az Urbárium behozásának idejét megelőzik, minden kérdésen kívül meghagyandóknak rendeli. Melly rendelés ellen semmi ellenvetést tenni nem lehet. A’ 2-ik §-ban szabadság adatik minden Helységnek, hogy Földes Urával örökös szerződésre léphessen, a’ Földes Urakat illető Curialis Regalis jussok, és haszonvételek ezonban illyen örökös szerződéseknek Tárgyai nem lehetnek, mert ha valamelly Földös Ur által leköttetnének is, annak örökösi az egész szerződést per utján mindenkor eldönthessék. Jó volna talán ezen Törvénynek rendelését olly világosittással hagyni helyben; hogy az örökös szerződések által a’ Jobbágyok nem csak Évenként fizetendő bér mellett válthassák meg adózásaikat, hanem a’ valóságos tulajdonos Földes Úrral úgy is eggyez hessenek, hogy valamelly bizonyos, és alku által meghatározandó summának lefizetése utánn minden további adózástól, és szolgálattól örökre mentek legyenek, ezen alkut pedig ha bár magános pecsét alatt történt is az, csak a’ Törvényes bizonyságnak aláírásával legyen hitelesítve, az eladónak, ha azon valóságos szerző volt, soha semmi maradéka , vagy örökössé meg ne ronthassa , sőtt megkellene még azt is Törvény által határozni, hogy nem csak egy egész Helység közönségének, hanem akár melly eggyes Jobbágy" nak is batalmaban aljon, a' maga Jobbágy ülésére nézve ezen említett mód szerint egygy ess éget kötni, ’s általa magát, és örökösit minden szolgálat alul örökre felszabadítani. Javasolja ezen határozást a’ Nemzeti szorgalomnak, és köz iparkodásnak láthatós előmenetelt nyerhető nevelkedése, tanácsolja a’ szegény adózó nép sorsainak tekintete, a’ Földes Uraknak sérthetetlen sajátsági jussa pedig megkívánja, hogy a’ valóságos tulajdonos kétségtelen vagyonát szabadon, és örök üdókre is leköthesse. A’ Földes Úri hatalom szómban, és a Biróskodás mindén eseteknél, minden szerződéseknél fentartassék, mert ezt a közcsendesség, és a belső Polgári jó rendnek fentartása parancsolják. A 3-ik § ban elszámoltatnak mind azon környúlállások, mellyekben valamelly Földes Ur az eddig kötött örökös szerződéseket is törvényes utón felbonthassa. A 4-ik § us enzedelmet ád az ideig tartó szerződéseknek minden adózásokról, sott még a’ Curialis, és Regalis jussokról is szabadon leendő köthetésére. Az 5-ik §-us módját határozza meg, melly szerint ezen szerződéseket kötni kellessék, végre:
