Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( 34 )

na e? De mivel ez nem parancsolva vagyon, liánom csak tanácsoltatok, a’ költsönös eggyczést, és ebből eredő törvényes alkut pedig tanácsolni nem csak nem igazságtalan, hanem inkább magának a' Törvényhozó hatalomnak legszebb kötelessége, ezen tanácslat ellen kifogásokat tenni felesleges volna, többnyire: helyes és igazságos mind az, a’ mit a' javallott Törvénynek ezen §-sa a’ Kilenczed helyett fizetett Uradalmi Tizednek, a’ heted, és nyolczad résznek, a' kender, és len Hilenczednek, vagy a’ helyette gyakorlott fonásnak a‘ megmunkálni elmulasztott földekből járó Kilenczednek, és a’ Kilenczed hazahordásának érdemében az eddigi törvénynek, és törvényes szokás szerint meghagyott; az pedig, a’ mit a’ Kdenczedelésnek ideje eránt megváltoztatott a’ Jobbágyok javára felette hasznos, sott szükséges is, mert csak ez által kerültetnek el azon károk, és vesztesség, mellyet a’ későbbre halladott Kilenczedelés miatt résszerint az időnek viszontagságai, részszerint a’ vigyáztalanúl őrzött, sőtt gyakran 6zántszándékos gonoszsággal a’ kepék közé hajtogatott marhák okoztak, a’ szegény Jobbágynak csekély gabonájában. Igaz ugyan, hogy ezen változtatás a' Földes Uraknak némellykor talán alkalmatlan leend, de ők ezen alkalmatlanságot Jobbágyaik tetemes kárainak eltávoztatása miatt könnyen elszenvedhetik mindenkor, sőtt a’ természetes igazság szerint kötelessek is elszenvedni azt, mert nekik sem Törvény, sem Szerződés just nem adhat Jobbágyaiknak károsítására. Ugyan azért tehát ezen egész a-ik §-us minden változtatás nélkül általiéban elfogadható.

A' Bor Kile'nczedról és hegyvámról szólló 3-ik §-nak egész tartalma szinte helyben hagyható; a’ mi azomban az itt is említett Szól lök alját illeti: ezek eránt ott, a’ hol a' SzőlIŐ hegyek' regulatiojáról szó leend, némelly észrevételek fognak tétetni, mel- Jyeket itt megelőzni szükségtelen.

A" 4-ik §'-us meghatározta a’ Bárányokból, Gödöllékbol, és méhékből járó Kilenczedet, és a' Kilenczed beszedésének idejét. A* Bárányok, és Gödöllék eránt itt azon észrevétel adja elő magát, hogy mivel azon Jegelő, mellyet minden Földes Ur a' most javallott Törvény 3-ik Czikkelyének 3-ik §-sa szerént Jobbágyainak adni tartozik , csak a’ szükséges marhákra vagyon szorítva, és azon feliül sem Birkának, sem Kecskének legelőt adni nem köteles, a’ járandóságon feliül engedett legeltetésnek bére eránt pedig csak eggyesség által kötött alku szabhat sinormértéket ; ezen Törvényben világossan kellene érinteni, hogy a’ Bárányokból, és Gödöllékbol csak ótt adassék Kilenczed a’ Földes Urnák, a hol a legelő Birkáknak, és Kecskéknek is elegendő, 's annak bére eránt a’ Földes Ur Jobbágyaival eggyességre nem lépett. Megjegyeztessék még ezen feliül a' Bárányoknak, Gödölléknek, és Mébeknek váltásbére eránt az is: a’ mi ezen Czikkely 1-sŐ §-ban a’ füst pénzre, és más pénzbeli adózásokra előadatott. Egyébbaránt a’ Kilenczedelésnek meghatározott idejére nézve semmi ellenvetés nem lévén, ezen §-us minden egyébb változtatás nélkül helyben hagyható.

A’ Jobbágyok által eddig adott kappan, csirke, és tojás megadását az 5-ik §-us továbbá is megrendeli, de ezeknek váltás béréről semmit nem szól. Nem volna tehát felesleges a’ Törvényben azt is emlitteni, hogy ezen adózásokat a' Földes Ur mindenkor természetben kívánhassa, ha pedig termeszeiben venni nem akarná, vagy a' Jobbágyok úgy megadni nem tudnák, eggyesség, es alku által folyó ár szerint határoztassék meg a’ váltság bére. Mivel pedig könnyen megtörténhetnék az: hogy a’ Földes Ur különössen a' tojást ollyan időben kívánná bé Jobbágyaitól, midőn annak kétszeres ára miatt terhessebb volna megadása, hogy a Földes Ur e' részben se üldözze, vagy terhelje Jobbágyait, a’ kappan, csirke, es tojás beszedésének idejét is világos Törvény által Szent Mihály napra lehetne meghatározni.

A mi pedig a 3o Jobbágy által adandó borjut illeti, ezen adózásnak is csak ott lehessen helye; a hol a Földes Ur Jobbágyainak 'elegendő csorda legelőt adott, *s az eránt vélek meg nem eggyezett, a’ borjúnak váltságbére is szinte mindenkor szabad eggyezéstől fügjön.

A Róbotbeli adózásnak mennyisége, és leszolgálásának módja eránt, mellyek a 6-ih §-ban az eddigi törvényes szokás szerint meghagyatnak, semmi különös észrevétel nincsen. De minthogy Hazank’ némelly vidékein számos kérdések, sőtt pörök is támodtak az eránt, ha négy marhavai dolgozó Jobbágynak napszáma szinte két gyalog napszámija szamláltassek e vagy azt a* Földes Ur négy napszám helyett tartozzék bevenni? hogy jövendőre minden illyen kétségek elmellőztessenek, Törvény által keli meghatározni, hogy ott, a’ hol helynek, és munkának minémüsége két marhánál többet nem kíván, a Jobbágy csak két marhával tartozzék szolgálatot tenni, és ha négy vagy