Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( *\ ) eladósított Jobbbágy ülés eladatih, uzsorás hitelező'» foglalják el annak árát, 's a’ vesz­ni indult pazarlónak ártatlan gyermeke is veszve marad örökre. De a' hol ez nem történik is, a’ hol az iparkodó gondos földmiveló, pénzt ugyan nem, de Jobbágy ülését terhelő adósságot sem hagyott számos gyermekeinek, még ott is sok nehézségekkel vagyon öszve kapcsolva ezen javallott ujíttásnak gyakorlása : mert az Atyának elhunytéval, a’ Jobbágy ülés’ használhatásának ára minden gyermeket eggy for­mán illet, mivel pedig Gazda csak eggy lehet, vagy elkeli azt valamelly pénzes idegen­nek adni; vagy pedig az osztozó gyermekeknek egyike többi Testvéreitől is megvásárol* ván részeiket, ben marad Attyának Jobbágy ülésében. — Ez utolsó gyakrabban meg fog történni, mert születésének, és első gyermekségének helyét, az Atyafiakat, és ismérosse­­ket ; senki örömest el nem hagyja, Attyának értékét pedig, mellyböl őtet is eggy rész illeti, ha lehet idegennek kezére jutni nem engedi; mivel azonban boldogabb vidékeken, *s ott, hol szőllő hegyek nem lévén, a’ Jobbágynak szép jövedelmet adó hely földjein kívül semmi más fekvő értéke nincs ; az egész Jobbágy ülés rajta lévő Házzal , és egyébb alkalmatos épületekkel eggyütt, talán egy pár ezer forintokra is felbecsültetik, az által vevő fiú, kit az egészből talán csak eggy heted rész illet; számos Testvéreinek ennyi pénzt kifizetni, földeinek mivelésére marhákat, és gazdaságbéli eszközöket szerezni; magának, és házi népének szükségeiről tüstént gondoskodni, sött ezen feliül köz terheket is viselni, Földes Urának pedig a’ Jobbágyi tartozásokat pontossan leszolgálni képes nem lessz; sza­­parodnak a' fizetni elmulasztott kamatok, elmarad a' közadó, vonós marhák nem léte mi­att a' hely földek’ illendő munkája meg nem történik annak üdéjében; és így a' reraén­­nyeiben megcsalatkozott általvevő, kéntelen lessz új kölcsönözésekkel pótolni szükségeit, még végre tehetetlen Jobbágy, sfizetni nem tudó adózó lessz,’s Attyának Jobbágy ülését tehetetlensége miatt oda hagyni kénteleníttetvén , csekély öreksége is elpusztul. — Ha pe­dig a’ Jobbágy ülés valamelly pénzes idegennek adatik el, elhagyják a’ gyermekek édes Attyoknak lakhelyét, az élet szükségei gyakran távolabb vidékekre vezetik őket, és ha hegy­béli szőllő birtokjok is volt, azt a’ távolság miatt magok nem munkálhatván sokszor cse­kély áron eladják. Ili}' környúlállások között leginkább a' neveletlen árváknak sorsa lessz szánakozásra méltó, mert azokat elszélledő, és jobbára szolgálatba álló nőtelen testvéreik magokhoz nem vehetik; az árvák tehát, és vagyonaik idegen kézre kerülnek, ’s ez által jobbára meglessz vetve pusztulásaiknak talpköve; — sött gyakran az Atyai vagyonból őket illető rész olly csekély: hogy azért semmi idegen élelmet nékik nem nyújthat, ’s akkor az utolsó ínség veszedelmének lesznek kitéve; most ellenben, midőn a’ megüresúlt Jobbágy ülésbe szabadon helyheztet akár kit a’ Földes Ur, az elhalt Jobbágynak eggyik szolgálat­ra alkalmatos iparkodó gyermeke Földes Urának kegyelméből ingyen kapja meg Attyá­nak telekét, 's annak jövedelméből mind magát, mind talán gyámoltalanul elöregült édes Annyát , mind pedig árvaságra jutott gyenge testvéreit eltáplálja, a’neveletleneket súlyos tnezzei munkákhoz szoktatva , hasznos Polgárokká neveli csekély vagyonaikra Földes Urá­nak felvigyázása alatt gondot visel, és munkás szorgalma által tehetségre vergődik, — sőtt még akkor sem hadgya el árva testvéreit, ha az osztály alá tartozó közös érték felette csekély volt ; mert ingyen nyertt Jobbágy ülésének jövedelmeiből könnyen eltarthatja azokat. De ha találkoznék is olly elvetemedett, és csupán ön hasznát tekintő testvér, ki az Emberiség és Testvéri szeretet szavát megvetvén, ezt tenni elmulasztaná, csak illyert feltétel mellett kapná meg Földes Urától a' Jobbágy ülést, 's akkor az, a’ mit előbb vér­­ség tekintetéből tenni nem akart, szerződésbéli szoros, és elmulaszthatatlan kötelessége lenne: most ha valamelly rossz esztendőnek sovány termése a' munkás földmivelonek minden iparkodását megcsalja, vagy az idő járás’ viszantagsága minden reménnyeit porba dönti; gazdálkodó kéméllésseJ eszi a’ gondos Jobbágy szűkön termett kenyerét, megfogja magától mind azt, a' mi nélkül ellehet vagyoncyánah azon részét, melly gazdaságához nem elkerülhetetlenü1 szükséges eladagotja inkábh;de adósságot nem tesz, mert hitele nincs; s így kiállván az üdő sanyai uságát , boldogabb üdőt reméli, ’s elhatározott bizodaiom­­mal igazítja ismét ekéjét, mert az őtet tápláló Jobbágy’ ülést adósságuk nem terhelik.—­­Akkor azomban, ha a’ fáradsága nélkül nyertt szabad adás hitelét nevelte, jobb jövendő fejéh en Jobbágy ülésére tesz inkább adósságot, mint sem hogy a’ termékeny Éveken meg­szokott jobb életet elhagyva, költségeit megszorittsa $ pénzt vagy gabonát minden uzso­rás Zsidónál könnyen kaphat, mert hitele van, de az esztendőnek végével bámulva fogja megértem hitelezőjétől tartozásának egész sommáját, mert a" költsön kért gabonának két­szeressen felszámláltt ára, a' csalfa mérték, és a" költsönnek uzsorás kamatjai szerfelett niegnevelték annak mennyiségét. így fessr megcsalva a’ Jobbágynak bizonytalan remén-

Next

/
Thumbnails
Contents