Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832
c 2i ) leni,? vagy csuk a' reá fordított munkának, irtásnak, és javításnak bérére flabrtris mércédéin, et praemium) kell azt szoríttani; de ha figyelemmel olvastatnak a‘ következő sorok, mellyekben az mondatik: Oui (nempe Dominus Terrestris) dum voluerit Terras, prata, et molendina secundum aestimationem communem, vineas vero juxta condignum earum valorem ad se recipiendi habet facultatem. “ Kétséget nem szenved az: hogy ezen Törvénynek előbb említett sorait a’ Jobbágy ülések használhatásának eladására semmikép. pen alkalmaztatni, nem lehet, mert ha a’ Földes Ur Jobbágyának földjét, rétjét secundum aestimationem communem vissza válthatta, minthogy ezen communis aestimatio a’ Hármos Könyv i-sb részének i33-ik Czikkelye szerint felette csekély, a’ valóságos érteknél sokkal kissebb, és különössel! egy népes Jobbágy ülésre nézve, egy 4 forintos marcából álló volt, a Jobbágy földjeit, rétjeit ennél nagyobb sommával nem terhelyhette , mert akkor Urának ezen Czikkelyben kifejezett vissza válthatási jussát sértette volna meg, vagy pedig a’ vigyáztalan vevő károsodott volna. Ha tehát a’ felhozott Törvénynek érteU me úgy magyaráztatnék, mint az Országos Kirendeltség kívánja érteni azt: hogy tudniillik a' Jobbágynak szabad volt földjét, rétjét, nem csak reá fordított munkájának, és jnvíttásainak értékéig, hanem a földnek, rétnek illendő becséig is elidegenítteni ; Verbőczinek felhozott egynéhány soraiban világos volna az ellent mondás; ezt pedig eggy olly Törvényről, meilynek még most is kötelező erőt tnlajdonit Nemzetünk, feltenni nem lehet. Még bővebb világosságot nyújt ez érdemben Hazánknak egy későbbi Törvénnyé, az i536-ik észt. ag-ik Czikkely, meilynek szavai kövekezendők .* „ Onodsi Colonus quispiam Domum suam per Eum fortassis pecunia emptam, aut suis sumptibus aedificatam alicui probo, et honesto viro vendere, et illum in ipsam domum suam Domino suo tanquam Coionum tempore praemissae Transmigrationis suae collocare voluerit, libere id facere possit — Si tamen usque suam Transmigrationem non venderet, et in illam Colonum idoneum, probum, et honestum locare non poterit, Domus talis Domino Terrestri libere remaneat, et libere, cui voluerit illam dare, et conferre, aliumque Colonum in illam collocare possit, et valeat. Quodsi Colonus talis alio commigrans vineas, ac terras, seu prata propria non ad domum, seu sessionem , quam inhabitat, spectantia; sed haereditaria aut exstirpatitia habuerit, tales vineas, terras, et prata, idem Colonus etiam sub illo Domino, ad cujus bona migrare voluerit, libere possidere, et eis frui possit — és valamivel alább. Si tamen Dominus ipse Terrestris tales vineas, terras, et prata Coloni sui alio transmigrantis secundum Jura , et Leges Regni, aestimatione mediante ad se redimere voluerit, id more consveto, et de lege Regni liberam faciendi habeat facultatem. — Ezen Törvény szerint köteles volt a’ kötelező Jobbágy Házát alkalmatos vevőnek eladni, és ha ezt nem cselekedte, sem pedig maga helyet tehetős Jobbágyot nem állíttott mind a’ ház, mini egyébb épületek ingyen maradtak Földes Urára, szabad volt ezen Törvény szerint a költöző Jobbágynak sző Hőjét, és irtás Földjeit elköltözése után is megtartani, decsak azokat, mellyek Jobbágy üléséhez tartozandók nem . valának , mert az illyenekről Intézeteket tenni hatalmában nem állott, sött még az irtásföldeket, és szŐUŐket is volt jussa becsű ezerént által venni a‘ Földes Urnák. — így vette fel Törvénnyeik Lelkét az íygo-ki észt. Ország Gyűlés is, midőn a’ 35-ik Czikkelyben szabad költözést engedvén minden Jobbágynak javíttáso ;at, épületek’ árrát és a’ munka bérét nékiek kifizettetni rendelte; azt azomban egyenessen kikötötte: hogy a' Hely földeknek , és az Uraság által adott épület fáknak ára a’ Jobbágyot semmiképpen ne illesse ; de igy magyarázta a’ Törvények rendelését maga a’ törvényes szokás is, melly szerint minden Földes Úr elköltöző, vagy kibörsültt Jobbágyának csak javíttásait, és épületeit, nem pedig a’ Jobbágy ülésnek basznál hatását fizette meg mindenkor — vegre Az Országos Kirendeltségnek ezen Javallatja tetemes sérelmet ejtene a Földes Uraknak azon jussán is, melly nékik a’ Hármos Könyv i-ső részének 40-ik Czikkelyében engedtetik, hogy tudni 11 ik akkor, midőn több osztozó Testvérek közül valamellyiknek atyai lakó épület nem jutott, tulajdon Jobbágyaiknak akár mellyikét kiböcsülhessék , s annak házát, épületeit, és egyébb javíttásait kifizetvén, a' Jobbágy ülést magoknak elfoglalhassál? — Fönt tartja ugyan a’ Kirendeltség javallatja is ezen rendelései a Törvénynek, de olly világos hozzáadással: hogy az elböcsültető Földes Ur a Jobbagy ülés használhatásanak böcsü árát is köteleztessék lefizetni Jobbágyának, — azomban éppen ezen módosíttás ölte el a’ Törvény rendelésének jó téteménnyét; mert a’ kissebb Birtol.u szegénnyebb Nemesnek osztozó gyermekei, gyakran rggy magoknál is gazdagabb Jobbágynak házán, és épületjein feliül a’jöredelmes Jobbbágy ülés használhatásának boldogabb 6
