Zala Vármegyének az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira tett Észrevételei. / [s.l.] / [s.n.] / 1832

( '20 )

tökélletessen megeggyezőh , réseszerént pedig azok' leikéből , és a' dolog természetéből

eoyenessen folynak, nem lévén azokban semmi, a' m a' Földes Urak sérelmét, vagy a' Jobbágyok’ kárát vonhatná maga utánn , Altaljában elfogadhatók, ’s a’ javallott Törvény Czikkelynek 6 első §-sa változtatás nélkül megmaradhat.

De már ezen Törvény Czikkely’ Javallatának 7-ik s következő §-ai egésszen más tekéntetet érdemelnek, ugyan is azt állítja ezekben az Országos Kiküldöttség: hogy a' szabad adás, vevés, szabad költözésnek természetes következése; Törvény .által kívánja tehát meghatároztatni azt; bogy a’ költözni akaró Jobbágy nem csak Házát, épületjeit, és egyébb, Javításai hanem Jobbágy ülésének használhatását is a’ nélkül, hogy azt előbb Földes Urától megszerezte volna, Urának fizetendő minden kár pótlás nélkül akár kinek szabadon, és örökben eladhassa, a’ Földes Ur pedig az illyen vevőt, ki azomban minden Jobbágyi tartozásokat tellyesíteni köteles, ha csak annak adózásbéli tehetetlensége, vagy közönségessen tudva lévő erköltstelensége miatt törvényessen bebizonyított kifogásokat nem tehet ellene, Jobbágyának befogadni tartozzék; maga a' Földes Ur azomban, úgy szinte a’ Helysésr Közönsége Í9 , illyen Jobbágy Telkek’ használhatását soha meg ne vásárolhassák: úgy szinte, ha a’ Földes Ur valamelly Jobbágyát vagy tehetetlensége, és erkölcstelen élete, vagy Jobbágyi tartozásainak engedetlenül ismételt elmulasztása miatt, vagy pedig a’ 3-os Könyv í-ső részének /,o-ik Czikkelyében említett osztály eseteinél törvényessen kiböcsültetni kívánná, kiböcsiilt Jobbágyának az épületeken, es javíttásokon föllül még a' Jobbágy ülés' használhatásának böcsü árát is tartozzék fizetni.

Mindezeket a’ Földes Urak tulajdonosi Jussaival, és Hazánk’törvényeinek Leikével megegyezőknek, az adózó népre nézve pedig megmérhetetlen hasznokat szülőknek vitatja az Országos Kirendeltség, de ha az állítást támogató okok a’ Hazai Törvények* rendelése, 's a’ javallott változtatásnak előre látott következései vizsgálódó figyelemmel fontolóra vétetnek, olly észrevételek adják elő magokat, mellyek a’ Törvény Czikkelynek illy értelemmel leendő elfogadását éppen nem javasolják.

A’ vagyonbéli közbátorság kétségén kívül eggyik fő czélja minden polgári Eggyesületnek, ezen vagyonbéli bátorsággal pedig olly szorossan egybe van szőve a’ tulajdonnak sérthetetlensége, hogy azt csak a’ köz-társaság legveszedelmessehb helyheztetésében, a’ kénszerítto szükség’ végső eseteiben, de máskor soha semmi szín alatt nem szabad csorbítani, — sott maga a’ törvényhozó Test ik túl lépne Hatalmának határain, ha megszegvén a’ tulajdonnak sérthetetlenségét, a' Haza Polgárainak valamelly részétől azok törvényes sajátjának részét önkényes megeggyezésök nélkül elvenné; mert ez által a'vagyonnak közbátorsága szenvedne sérelmet, mellyel minden lehető módon fenltartani; minden külső, és belső veszedelmek ellen védelmezni, egyenes czélja a' Törvényeknek; a’ Törvényhozó Testnek pedig fő kötelessége.

Hazánk' első kezdetétől fogva mindenkor kétségtelen tulajdonosi voltak a’ Földes Urak Jobbágy üléseiknek; 's fegyvert az ekénél inkább kedvellő Magyar, vérrel szerzett birtokának eggy részét nem örökben, csak munkálás, vagy élhetés végett adta által Jobbágyának. Több mind három századok lefolytáig magát a’ Jobbágy személyét is , minteggy tulajdonának tekintette a’ Földes Ur, 's a’ Jobbágynak Urát elhagyva más helyre kiköltözni szabad nem vala. De már 3*ik András alatt győzött a'szeléd emberiség, gyöngédebb érzése a szabad Magyar Nemesnél, 's már i2g8-ik Esz. a' 70-ik Törvény Czikkely által megengedtetett minden Jobbágynak a’ szabad költözés, sőtt tulajdon vagyonnál is flvihette magával; ezen idő szakaszban pedig Európának egyébb Nemzetei a’ Jobbágyok szabad költözéséről még csak nem is gondolkoztak ; sok változásokon mentt által ezen szabad költözés a mái időkig, sok Törvényt hoztak, és töröltek el ez érdemben Eleink, de a’ hőidet biró Nemesnek tulajdonosi jussait soha meg nem sértették, és sem ezer» Törvények hosszú sorában, sem Hazánk egyébb Törvénnyel’ között nem lelhetni csak egy agozatra, mellvnOt szavaiból, vagy leikéből azt lehetne következtetni: hogy a’ Jobbágy ölesek hasznáfbatása a’ Jobbágynak szabad rendelése alá tartozzék.

Véleménnyel az. Országos Kirendeltség leginkább a’3-on Könyv 3-ik részének 3o-ik Czikkelyeben gyökerezi, melly Törvény azt rendeli: ,, Per hujusmodi igitur legationem, aut veditionem Colonus non msi laboris sui mercedem, et praemium, condignam scilicet aestimationem terrae, prati, molendini, vel vineae cuipiam vendere, vel legare potest, perpetuitate D 'mino Terrestri salva semper remanente. ,, igaz ugyan, hogy ezen Törvénynek felhozott szavai hotnályossaknak látszanak első tekintettel, mert nem érthetni egyenessen, ha a condigna aestimatio: a' földnek használására is kilehessen e terjese-