Az országi rendszeres munkáknak megvi'sgálásával tekintetes Temes vármegye rendei által meg bízott kűldötségnek véleményei 's terjesztvényei a' fenn tiszteltt vármegyének azeránti határozásával eggyütt / Temesvárott, / Nyomtattatott Beichel Jo'sef' betűivel / 1832

0 zeteret szükségesekké tészen, azt már az 17í)0ik Esztendei egybeíiltt Törvényhozó Test elösmérte; sőtt a’ honi történetek rendében előfordultak immár ollyas időpontok is, mellyekben a’ ditső Osek kedves Honjok’ további megtartását tsak annak köszön­hették, mivel a’ megavúltt réginél helyessebb védelemeszközt választottak; — valamint is jelessen az 1700 Esztendőntúli fáradhatatlan igyekezettel folytatott, és nem tsak minden későbbi Ország Gyűlések, hanem minden Törvényhatóságok, és a’ hazafiak’ ösz­­vehaugzó esdcklései által sürgetett előkészületek világos tanúi annak: hogy a’ Törvény­hozó Test már kijelentett kívánságánál fogva is, a’ köz igazgatás sorából, az, a’ mi nem jó, a’ Polgárok’ eredeti érdekeinek sérelme nélkül ki töröltethetik — ellenben az, a’ mi a’ Hon’ boldogsága eszközlésére szolgál , ha szinte a’ polgári rendben mind eddig ösméretlen lett volna is , minden további tusakodás nélkül elfogadtathatik. — A’ felyebbi észrevételek’ sorában fontolóra vétettvén, és egymás közt kiegyen­­getettvén az országos küldötség • minden rendszeres munkáinak foglalattyai, a’ jelen küldöttség következendő, a’ már eleve felállított fő Alapok’ rendjén egybeszer­­keztetett terjesztvényekben , avagy javallatokban köz véleménnyel megállapodott. — jelessen : A’ mi az első felállított köz Alapot, t. i. a’ minden rendű Polgárnak személyes Igazát illeti: A polgári Alkotmányok’ koszorújának leg jelessebb gyöngye az egyes Polgárok’ sze­mélyes Igazzainak sérthetetlensége — ez Igaz fokja körűi forog az egész polgári erőmüv leghatalmassabb rúgója — tsak az érintett Igaz érdekeinek rendíthetetlen állandósággal megvetett rendsora lehetvén ama felséges eszköz , melly az egyes Polgárokat az egész­hez tsatolván, a’ Honszeretet’ édes érzelmét teremti. A’ személyes Igazzal járván a’ Tulajdon’ szentsége, noha minden halandó egye­­ránti személyes igazakat nyerni látzatott a’ természet’ alkotó kezéből , mivel mindazon­által már a’ teremtés rendsorában is olly elkülönözések kifejlődtek, mellyeknél fogva az emberek mind értelembéli, úgy testi tehetségeikre nézve egymás közt külömböztek, a’ polgári társaságok egybeszerkeztetése alkalmával kikerülhetetlenül történni kelletett: hogy az egymásti felsegítésre, és védelemre szorúltt társoknak tehetetlenebb része a ha­­talmassabbaknak pártolását eránylagi engedésekkel megváltani kénteleníttetett légyen •— a’ mint is ez ötlésből veszi eredetét az egybefortt Nemzeteknél majd nem közönséges­sen behozott polgári Karok és Rendek Igazzainak külömbsége. A’ Magyar Hon polgári Alkotmánya Európának azon időszakjában egybe­­szerkeztettvén, mellyben az úgy nevezett Feudális, vagy is felsőbb Úri függéssel tér­belit birtok rendszere legnagyobb divattal uralkodott, más szomszéd Nemzetek példá­jára következett: hogy a’ Magyar polgári Intézettel megállapított Karok és Rendek sorából egy nagy része a’ Nemzetnek kirekesztetett, es mintegy örök Földes Lri gyámság alá rendeltetett légyen. Megfeleltek ugyan a’ Törvény illyetén rendeltetesenek a Haza ditső Ősei, alattvalóiknak sorsát szünteleni atyáskodó indulattal ápolgatván; azonban a Hon szá-

Next

/
Thumbnails
Contents