Az országi rendszeres munkáknak megvi'sgálásával tekintetes Temes vármegye rendei által meg bízott kűldötségnek véleményei 's terjesztvényei a' fenn tiszteltt vármegyének azeránti határozásával eggyütt / Temesvárott, / Nyomtattatott Beichel Jo'sef' betűivel / 1832
7 mos zivatarinak fergetegoi közben, midőn a’ felyebbi Rendek’ Igazzai az egymást követő törvénvhozás tárgyai valának, a’ minden terhckben közbenvetetlenül részesüllt nemtelen Polgároknak sorsa ellenben majd nem minden további eligazítás nélkül hányattatott , az ollyatén törvényellenti törekedésekuek elejét venni nem lehetett, mellycknél fosva a’ szántóvetők állapotja némelly a’ pénzvágyás indulattól elragadtatott enyes Földes Uradalmak önkénye alatt szemlátomást rosszabbodott. Az egész Haza titkos esdekléssel sóhajtozott az e részben bércppent visszaéléseknek olly szerkeztetésü eligazítása után: mellynek Intézetei által a’ nemtelen karban helyheztetett Hazafiakra is iráaylagi jótétemények háromítattván, a’ Magyar polgári Test minden részeinek egyeteműlete ama kívánatos foganattal eszközöltessék: hogy minden osztályú egyes Polgár a’ szeretett Hon’ ügyét, bár melly el len t i tsapások által fenyegetettnc az, ön bajának tekintvén, annak egészben tartása igyekezeteiben részesülni legszentebb kötelességének ösmérje. Az 17í)0ib Esztende: Törvényhozó Test a’ Hazafiak’ eme’ forró kívánságának eleget tenni sietett: midőn annak jóságos Intézetével az örökös szolgaság törvényessen eltörőltettvén, minden Jobbágy szabad elkőltözési Igazzal felruháztatott — nem tsak az említett , de minden következett Ország Gyűléseken e’czélra olly jeles törekedések előtetzeltek, mellyekentúl senki sem kételkedhet immár, mi sürgetőleg kiványa az egyetemülendő Nemzet boldogsága, hogy a’ Hármas Törvény -|ső Része 9dik Czikkellyében, és más oda szólló Törvényekben foglaltt személyes szabadsági Igazak iránylag minden osztályú Hazafiakra kiterjesztessenek. Ezeknek folytában a’ Küldöttség véleménye a’ személyes szabadság sérthetetlenségére nézve e’ következendő terjeszlvényekben foglaltatik; a) Minden természeti rendel teendő előrehaladásban az időnekelötti áltálszökésekből gyakran több veszedelmek származhatván, a’ küldöttség még most ugyan olly vélekedést fel nem hozhat: hogy a’ Hazának minden nemtelen lakosai, kiknek egy nagy része jelenvalólag is majd nem minden erköltsi, ’s vallási kimíveltség nélkül tengődik, képviselési igazzal felruháztassanak; szükségesnek tartaná mindazonáltal: hogy az illyetén Honfiaknak a’ Nemzet valóságos Polgárjai sorába felvétele már ez úttal törvényessen kimondatattván, egyszer’smind azoknak czélerányos polgári neveltetésök eránt azonnali sikeres Intézetek tétessenek. b) Hogy minden nemtelen Honfiak személyeikben , avagy vagyonnyaikban tsak törvényes Bíró által, és a’ Törvény rendes útján háborgatatthassanak. c) Hogy minden Magyar Polgár, 's jelessen a’ nemtelen is, valamint minden köz terhekben, úgy a’ Haza jótéteményeiben is iránylag részesüljön. d) Hogy minden Magyar polgár, ’s jelessen a’ nemtelen is, birtoki — ’s akár melly rendű tulajdonszerzési igazzal felruháztassék. e) Hogy a’ nemtelenek’ igyekezeteinek eddigiem korlátjain, mellyeknél fogva személyes tulajdonságaik tökelletes kifejlődésének , es a jelessebb Hivatalok eln^eresenek módjaiból leg nagyobb részben kizaratattak, cranylagi tágítások tetessenek. f) Hogy a’ minden osztályú, ’s következőleg a’ nemtelen Magyar polgár is, bár melly rendű személyes, avagy vagyon kereseteire, úgy minden szenvedő ügyeire nézve a’ Törvény, és a’ Bíró előtt egyeránti Igazzal bírjon — végtére •* *
