Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832
14 ben is, semmi helyes és törvényes okon a’ földes Uraktól el nem vétethetnek. — Egyébaránt azon szavak eleibe: „Defectus prodiret“ szükség oda tenni: ,,Aut in quantum Tenuta Urbarialia subseque inusuabilia reddita fuerint;“ mert haszonvehetetlen földektől a’ Jobbágy szolgálni , s adózni nem köteleztethetik, sok helyen pedig kipótolni sints mivel, a’ hol volna is, a’ Földes Uraság tulajdon Majorságából azt tenni nem tartozik. — A’ 10-ik pontban: Minthogy az előladattak szerint, minden következő Regulázások, nem csupán a' Birtokosok, hanem egyszer'smind a’ Jobbágyság hasznát is tárgyazzák, illő, hogy azoknak eszközlését ezek is legalább a’ kézi, és marhás munkával elősegítsék. — Ezek volnának, mellyek által a’ Parasztságnak Földes Uraikra nézve költsönös Jussaik, ’s kötelességeik meghatároztatnának ; de mivel a’ Parasztok nem csupán jobbágyi, hanem több rendbeli polgári Terheket is viselnek, szükséges lenne ezekre nézve is olly igazságos rendet szabni, hogy azok egyenlően, ’s azon erányban mérettessék reájok, a' miilyenben a'Polgári Alkotmány nak kedvezéseiben részeltetnek; következésképpen polgári Jusaikat is, Törvény által kellene megállapítani. — A’ Parasztból telik ki az állandó Katonaság, melly nem csupán a’ Haza védelmére fordítatik, — mert arra á Nemesek is köteleztetnek; — a’Paraszt fizeti azon katonaság tartására az adót; az tartja ezt élelembeli Termesztményekkel is, olly áron, mellyen azokat, önként senki sem adná, még akkor is, ha maga szükségén felül felesleg volna’s ez által az úgy nevezett Deperdita napról napra szaporodik;— a’ Paraszt készíti az Utakat, ’s az tesz több rendbeli úgy nevezett gratuitus Laborokat; az fizeti a HonniA'dót, melly a’ Megyebeli Kormány költségeire fordítatik, ’s ez visel több más polgári Terheket, mellyek helyett micsoda polgári Jussokba’s kedvezésekbe részesül, — bizonytalan — mert azon nehány Hold Földért, mellyből verejtékkel keresi,— a’ mit a’ Tized, ágybér, és sok másféle adományokért tanúit könyörgés által sem szerezhet meg — mindennapi kenyerét, Földes Urának, a’ kitől azt kapja, tészen szolgálatot. — Mind ezekről a Nagy Méltóságú Küldöttségnek más Munkáiban hellyel hellyel tétetnek ugyan némelly említések; minthogy mindazáltal a’ Parasztságot legközelébbről érdeklik, ezen munkában, — melly egyenesen annak sorsát tárgyazza — szükségesnek látszik azokat tulajdonképpen figyelembe venni. — A’ Paraszt személyével ’s vagyonával áldozik a’ Hazának, szükséges tehát, hogv mind személye, mind vagyonnya Törvény által olly Jussokkal bátorságosítassanak, meílyek az áldozattal ha nem egyarányúnk is, legalább azok által képesekké tétessenek, hogy polgári kötelességeiket állandóan , és szemrehányás nélkül jó kedvel tellyesíthessék. Személyes Jussaiknak azon Természetin kívül — mellytől egy ember sem fosztathatik meg, és mellynél fogva minden ember méltán kívánhatja másoktól, hogy azok őt szabad önkények szerint ne bántsák, ne sértsék , — a’ polgári Alkotmány által kell meghatároztatni. Minden Embernek van Jussa magát akár a’ Tudományokban, akár a’ szép és kézi Mesterségekben annyira tökélletesíteni , a’ mennyire csak belső és külső tehetsége engedi; — következésképpen azon Hivataloktól sem zárattathatik el senki, mellyre magát alkalmatossá készíteni törekedett, hogy azokban Hazájának szolgálatára lehessen; külömben elfojtatik minden nemesebb igyekezete, ’s nem Hazájának Előmenetelét teszi tárgyáúl, hanem csak sanyarú éltének tengődhetését. — Ezekhez képest az úgy nevezett Incapacitas officiorum, — a Parasztokra nézve is átaljában eltöröltethetnék , mellynek úgy is a régibb Törvényekben sints — a’ Püspökségeket, ’s némelly más Hivatalokat kivévén — semmi nyoma. — A Katona állításnak közelébb szokásba vett módja sem látszik a’ Nemzet ezen részenek személyes, kivált természeti Jussaival megegyezőnek, — mellyhez képest czélerányosabb s igazságosabb lenne ezen kötelességet, mellyel Hazájok iránt mindenek Rang és személy válogatás nélkül egyaránt tartoznak, olly formán egyenlőíteni, hogy koronként minden arra alkalmatos bizonyos meghatározott időig tegye ebbeli kötelességét, azontúl pedig mindenik, a ki akar, polgári szolgálatára vissza térhessen. — Hogy azomban a Nép a fellyebb említett Jussoknak használására, és kötelességcknek tellyesítesere, a lehetségig alkalmatossá tökélletessítethessék; mindenek előtt elmellózhetetlenül szükséges lenne, bizonyosabb módokat határozni annak nevelése végett, mint a mellyek a Publico Politicum Szakaszban e’ Tárgyban javaltattnak, a’X\ 1-ik fejezetben; s olly kerületbeli Intézeteket állítani , mellyekben a* Nép mindenféle kötelességeire oktathassék, s alkalmatosság nyújtassék annak magát mind a’ Jussokra érdemessé, mind a kötelességek tel I yesitesere képessé kim! vélhetni, — mivel ezeknélkiil a’fellyebb érdeklett Jussok használására teljességgel alkalmatlanok lesznek. — Birtokbeli Jussaik bátorsagosítására szolgálhatna, ha az úgy nevezett Tncapacitas ossessorii - ataljaban eltörultetnék , s mindennek megengedtetnék mint tulajdonát bírni azt , a mit^szerezhet. Szent István 2. K. 5. ß. 35. mindennek szabad Rendelést enge( ett a maga I ulajdonaról tenni, minden külömbség nélkül; — Kálmán t. 19. a Jobbag} o . nak magok földjeiket visszaadatni; 21. — Senkit vntt vagy szerzett Örökségében hálorgatm nem engedni rendelte; — hogy pedig a’ Jobbágyoknak is lehetett Örökségeket
