Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832

15

venni, ’s szerezni, tagadni bajos, — mert a' 27-ikben az a’ 'Sidóknak is megengedtetett, mennyivel inkább tehát a’ Keresztény Polgároknak. — Az Arany Bulla 19-dikében minden Jobbágyokat Sz. István által meghatározott Szabadságaikban megtartatni rendeli; — Lajos V. a' tulajdon Birtokjokban lakott Jobbágyok a’ Lucrum Camerae fizetésétől felmentettek: — mindezekhez képest — úgy látszik — hogy az akkori Jobbágyok, a’ mit szerzettek, mint tulajdonjokat örökség gyanánt bírták, annyival inkább, hogy semmi nyoígyok eroszaKos eiiogiajusoarui, vagy lewnuiuuasuiuui scuiuii síu sima a 1 örvény könyvben, ’s csak ekkor a’ 16-dik Czikkelyben látszik legelőször nyoma. —

A’ Honni Pénz-Tár, nem csupán a’ Nép szükségeire, hanem egyszersmind a’ Nemzet egyéb Rendéinek szolgálatjára is fordítatván, illő, hogy annak Terhét sem csupán a’ Nép viselje; — ennek rendben tartásáról a’ Contributionale Operatumbanmegtétettek a’ szükséges Javallatok; de Hogy micsoda kútfőkből töltessék az meg, sehol sem érintetett. — Ki lehetne azt pótolni, egy köz Pénz-Tár által, melly minden Megyében felállíttatnék, azon Talpokok szerint, mellyeknél fogva a' Commerciale Operatumban, az egész Országra nézve bizonyos Fundus Publicus felállítása javalltatik, azon külömbséggel , hogy azon Fundus Publicus felállítása az adózó Nép újabb Terhe nélkül javalltatik ; hanem ezen különös Megyebeli köz Pénz-Tárba, a’ Nép is köteleztessék adózni, leginkább kézi és szekeres munkával, fuvarral s forspontozással. — Egyébaránt ezen köz Pénz-Tárból lehetne a' Népről azon eddig csupán általa viselt Terheken könnyíteni, melly az Utak készítésére, Hidak építésére fordítatik, a’ mennyiben azok egyedül az illető Megyék előmenetélére szolgálnak, — mivel az Országutak és Hidak, már úgy is az említett Országos Fundus Publicusból javaltatnak készítetni,'s feltartatni. — Ebből lehetne továbbá azon Termesztményeket bészerezni, mellyek a’ Megye szükségére fában, az úgy nevezett ímpositában Búzában és Szénában 's egyebekben kívántainak. — Ebből lehetne levenni az úgy nevezett Deperdita Terhét is az adózó Népről, melly már csak a’ számtalan Számvetések miatt is soha szükséges rendben nem tartathatik, ’s csak veszett fejszének nyele szokott lenni. — Ebből lehetne végtére Kaszárnyákat rendelni minden Megyében, mellyek által az Adózó Nép az alkalmatlan Kvártély - adás, főzelék, zsiradék, só, 's egyéb élelembeli Javaknak, '3 szalmának, úgy a'gyakorta nyavalyákat tenyésztő ágyaknak ingyen való szolgáltatása Terhétől — mert az úgy nevezett Salgamalis xrok is a’ Honni Pénz-Tárból és így magok az adózó Nép által fizettettek eddig—végképpen felmentethetne. —

A’ Tizednek eredetéről *s történeteiről eléggé világos Előadások tétettek a' Nagy Méltóságú Országos Küldöttségnek azon munkájában, melly a’Nemességnek fegyverben való gyakorlása módja, ’s hajdani Bandériumok mivolta iránt dolgoztatott ki, s mellynek következésében e’ részben azon Törvény - Rendelés javalltatik, hogy az Egyházi Rend a’ Tizedtől Béke idején Katonát tartani nem köteleztethetik ; holott a’ Publico Politicum Szakaszban , az Egyházi Rend voksolásbeli Tehetsége iránt tett Javallat ellen beadott separatum votumban önként elösmértetik, hogy a’ Tizedtől az Egyházi Rend, több idők alatt tartozott Katonát tartani az Ország szükségére, s annál fogva kívántatik az Egyházi Rend Voksolásbeli Tehetsége áltáljában megállapítatni, hogy az a’ Nemességgel e’ részben is egyenlő kötelességet viselt. — Azomban mennyire terheltessék a’ Tized által az Adózó Nép, arról a’ Nagy Méltóságú Országos Küldöttség munkáiban sehol sem tétetik emlékezet. — A’ Tized eredetképpen a' Királyt illette, onnan neveztetett Királyi Dézsmának is, ’s az többször a’ Várak erősítésére, többször a’ vég Örök tartására fordítatott, sőt sokszor más világiaknak is adatott alkú mellett, vagy Jutalom gyanánt, mint 1606-ban az Egri, ’s más Tiszántúli Tized Bocskainak a’ Bécsi Béke következésében; a' Tiszáninneni pedig a* Király ’s Ország szükségére maradt. — Tizedet hajdan mindenek adtak Szent László i-ső Könyve 4°*dik és Kálmán 2-dik Könyve 5-dik Czikkelye értelméhez képest; a’ vámokból is Kálmán 1 : 25-ik; a’ Papok is ugyan annak 66-ik Czikkelye szerint, mellytől íSi^: 22-dik; a’ Nemesek pedig Albertnek 28-ik és a’Szilágyi Kormánnyá alatt hozott 10-ik ’s az 1492-diki Törvény-Czikkelyek által mentettek fel. — Midőn az Egyházi Rendnek, Rangjához illendő Jövedelmet hozó Birtokai még nem voltak, annak engedtetett a' Királyi Dézsma , oil y kötelezéssel azomban, — a’ mint számtalan Törvényekből kitetszik — de a fellyebb említett separatum votumban önként is elösmértetik— hogy a'Tizedhez képest katonát tartson. Megszűnvén már most mind ezen okok, 's valamint Katonát nem tart, úgy Rangjának illendő feltartására is elég jövedelmű Birtokkal bírván, annyival inkább reménylhető, hogy a' Fő Tisztelendő Egyházi Rend , a’ szegény adózó Népen a' Tized általjányos eltörlése áltarkegíteni kész lészen, mivel az nagy részént úgy is árenda gyanánt mások által használtatván, az Egyházi Rendnek csekély Előmenetelt, az adózó Népnek pedig azon Gazdasági számolás szerint, hogy a’ 9-ed a' Termésnek j/3-niadát elnyeli, ’s ugyan annyit a’ Tized is, következésképpen a’ munkásnak tsak )_/!3-mada marad , felette nagy hátramaradást és kárt szerez.

4*