Az 1827. esztendei 8-dik törvény-czikkely következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Nógrád vármegye által az Urbarium Tárgyában rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek folytában költt végzések. / Pesten / Esztergami K. Beimel Jósef betűivel / 1832
iS ■■■MM mivel ezen most javallott Törvény - Czikkelyekben, az áthágások büntetése is egyszersmind érdekeltetik, mind a’ Földes Úrra, mind a' Parasztságra nézve. — A' 8-dik pontban előhordott okok, és czélols, mellyek miatt a’ még regulázatlan Határoknak regulázások; 's a' már regulázottaknak igazítások megengedhetőnek javalltatik, lágy mint; a'köz Gazdálkodás előmozdítása; a* Jobbágy illetőségeknek 's Jegelőnek külön kiadása, hogy a’ Majorság földek jobban míveltethessenek ; ’s azokban okosabb Gazdálkodás folytathassák; a' Jobbágy illetőségbeli hijánosság kipótolása, ’s több illyek — olly bölts és szent okok, mellyek nem csupán Javallást, hanem egyenes és bizonyos idő - határ alatt tellyesítendő kötelezést kívánnának; p. o. minden Határoknak 3 esztendő alatt múlhatatlanul reguláztatni kellene az ezen pontban javallott mód. szerint, mellyből azomban azon rekeszték alá tett szavak (semper nonnisi comperta realitatq expositionis, aut querimoniae determinandam, et praesuscipiendam') — kimaradhatnak ; mert Commassatio nélkül a’ feJlyebb előadott czélok el nem érethetnek, ’s okos, és hasznos Regulatio nem történhet; —'s ugyan azért az eddig regulázott Határokban is szükség új Regulatiót tétetni; külömben a" Legelő elkülönözése lehetetlen. — • A' g-dik pontban, azon földekből, mellyek az Urbariom béhozása ólta,—mint jobbágy Telkekhez tartozók,azonban illetőségen felül—találtattak,'s a’Regulatio alkalmával felmaradtak, —újjabb Jobbágy Telkek javallatnak formáltatni, az 1723-diki lödikTörvényRendelésénél fogva.—De ezenTörvény szabatása után félszázad múlva hozatott bé azUvbariom, melly alkalommal az akkori Jobbágyok minden Határra nézve külön bevallották minden legkisebb földjeiket, mellyeket míveltek, kila szám szerint, "s ezek öszveadatván, s az azon Határt mívelt Jobbágyok számával felosztatván, úgy állapítatott meg azon Határban 1 egész—fél 's a’ t. Teleknek illetősége, — 's a' Határnak Classisa; — Ezen meghatározott Clavis, és illetőség mennyiségéhez képpest viselte azon Határ azólta a" Terhet is, következésképpen a" mennyivel netalán egyik Jobbágy több földet használt a' másiknál, az adó alatt az Urbariom béhozatása ólta soha sem volt; következésképpen azokra éppen nem alkalmaztatható azon Talp-ok, melly szerint, a' melly földektől eddig adó fizettetett, azoknak ezután is adó alá kellene vettetniek— llly formán, olly képtelen következést is lehetne húzni, hogy eddig néhol az egész Határban közös legelőt használván a Jobbágyok, azokat abban ezután is meg kellene hagyni. Azon bölts és fontos okok, mellyek a’ Jobbágy Illetőségen felül felmaradhitó földeknek újabb Telkekké való formáltatások ellen, maga a'.Nagy Méltóságú Országos Küldöttség által igazságosoknak ösmértettek, nem erőtlenítethetnek meg az 1723-diki 18-dik Törvény áltaL, mellynél fogva az elpusztúlt Helységek és Telkek újabb megnépesítése rendeltetett, mert az Urbariom béhozatása ólta, tsak arról lehet szó, hogy az akkor talált Jobbágy Telkek száma s Illetőségei ne kevesebbítessenek; azoknak szaporítására kenszerítetni, — kivált midőn már a’ szabad adás-vevés által, azoknak sajátsága a’ földes Uraktól elesik, — annyit tenne, mint a' vérrel, ’s ahoz hasonló értékű érdemekkel szerzett Tulajdonoktól, a csupa Jobbágyságot biró Földes Urakat egészen, — másokat pedig egy részben megfosztani, a mire ezen Törvények éppen nem czélozhatnak. — Az í-ső Czikkely 8-dik pontjában, a’ b) alatt már meghatároztatott, hogy ha valamelly vett Teleknek illetősége ne talám a’törvényes mértéket meghaladná is, az új Regulátiokor csak annyival köteles megelégedni, a' mennyi azon Telekre az illető helybeli Classificatio szerint esik, és igy a' felesleg valót nem kivánhatja, hanem az a’ Földes Uraság szabad rendelése ala marad.— Öszveütközni láttatik továbbá ezen Törvény - Javallat az V-ik Czikkelyben érdekleltekkel is, mellyeknél fogva a' sérelmes örökös Egyességek, — sőt az ideig valók is — kivált ha azokra a’ Földes Uraság a' Felsőbbség által kénszerítetett — felbont hatóknak ösmértettek ; — számtalan esetek vágynak ugyan is, hogy az Urbariom béhozatasa ólta, a földes Uraknak vagy távol laktok, vagy gondatlanságok, vagy más többféle környülallasok miatt, majorság földjeiket, Jobbágyaik magok közt felosztották, Zselléreik felfogták, s igy ezektől is, — a' rósz következést gyanítani sem merő földes Urak, vagy eppen csak lisztjeik, ’s Árendásaik által, jobbágyi szolgálatok vétettek; — Márha ezen, s hasonló számtalan esetekben, azon Jobbágy Telkek, az Urbariom behozatalakor talált Telkek szamara, s llletősségekre nem reguláztathatnának — azon földes Urak világosan megtsalattatnának, még pedig, — Irtóztató Gondolat! Törvény által tsalattatnának meg. Külömhen is ezen felmaradandó földek ezután, midőn a’ Jobbágy legelő is lelek szám szerint fog kiadatni, olly csekélységet tesznek, hogy azok miatt a’ sarkalatos Törvényekben csorbát ejteni meg nem érdemli; annyival kevésbé, hogy az 1723-djki 18-dik Törvény ertelme erőltetve huzatik azon egy két hold földre, melly némelly Jobbágy Telkek illetőségen felül találtathatik ; — hanem annak igaz értelme, egész Testnek népesítését tárgyazza.— Azon rengetek Puszták, mellyek a’ Kamara, és igy a’ .Nemzet közös Jószágát teszik, s most csak bitangoltatnak ; mellyek hajdan a’ Nép erköltsi neveltetéséhez szükséges Költségekre rendeltettek, s most Papi Jószágoknak neveztetnek ; mellyek némelly nagyobb Községek áltál szereztettek, hanem azok között csak nehányak által használtatnak, volnának igaz lárgyai ezen 1 örvény igaz értelmének. — Mind ezekhez képest az úgy nevezett Remanentialis földek, valamint a- Bánáti Megyékben, az illető Birtokosok szabad Rendelése alatt hagyattak, más Megyék-Urbariumi Tárgy. 4
