Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

hogy Földes Ur, és Jobbágy közötti kölcsönös egyes ség által szabad lészen ezentúl a’ jobbágyi tartozásokra , és szolgálatokra nézve egy átalányos sommában megalkudni, mellynek lefizetésével a’ Jobbágy magát, és telkét minden jobbágyi szolgálattól, és tartozástól örökre megvált, hássa. Hasznos, czélerányos, és jótévő következéseire nézve nagy hatású lett volna ezen Törvény, mert áldozat, és kényszerítés nélkül ut nyittatnék általa: hogy sok szorgalmas földmi velő munkás iparkodás által magát a' szabad emberek sorába emelhesse, 's a’ Földes Urnák is mód nyujtatnék jó áron eladhatni egy ollyan vagyont, mellynek használása is gyakran sok nehézséggel jár, jövendő becse is bizontalan. Tapasztalás bizonyítja: hogy a hol illyen örökös szerződések mellett megváltották magokat a’ Jobbágyok, ott a' szabadság ösztöne lön a' nagyobb iparkodásnak, a’ vagyonosság folyvást nevelkedik , sött még a’ köz értelmesség is inkább terjed, s az erkölcsiség naponként javul, — és ismét a’ tapasztalás bizonyítja: hogy illyen örökös megváltási szerződések mellett, kivált az ujjabb időkben á Földes Urak is csak nem kétszeres tőkéjét kapták meg azon tiszta jüvödelemnek , mellyett az igy eladott vagyonból az előtt bévevének. Fö des Urat, és Jobbágyat egyaránt boldogítaná tehát ezen Törvény, a' közállomány pedig, s Hazánk virágzása legtöbbet nyernének általa. — És még sem lehetett azt hosszas küzdés által is megtartani. — Sokáig éllenezték a' Méltóságos Fő Rendek is ezen Törvény elkotását, de számos izenetek után megegyeztek abban, hogy a’ javalat Ö Fölségének felterjesztessék, a' Kormány azomban e' javalatot el nem fogadá, 's a' Királyi váloszban az mondatott , hogy a' tárgy a’ törvénykezési rendszeres munkával szoros kapcsolatban lévén, oda tartozik inkább felette tanácskozni, és határozni. Ismételt küzdés után végre nálunk is elfogadta a’ többség a’ Királyi válosznak hallasztó tartalmát, s igy ezen hasznos Törvény ez Ország Gyűléséről elmaradott.

Hasonló sorsa lön a’ Jobbágyok’ vagyon, és személybéli biztosítását tárgyazó 8-ik Törvény Czikkelynek, de ebből még is az Úrbéri viszonokat illető rész a’ 7-ik Czikkelynek 5-ik , ’s következő szakaszaiban által tétetett, s igy a’ Jobbágynak személye is legalább úrbéri viszonaiban vagyon az önkény ellen Törvény által biztosítva.

Az Úrbéri úri székek eltörlésében szinte meg nem egyezvén a’ Kormány, azok újra megállapíttattak, oött még az sem lön elfogadva: hogy annak minden tagjait a Megye nevezze ki, pedig az már csak ugyan ellenkezik az igazság, és méltánosság elveivel: hogy a’ Földes Ur őn ügyében is maga kereshesse öszve pőrének birájit. — Azomban e’ részben is tétettek valamellyes javítások, mert meghatároztatott, hogy ollyan úri széken, melly előtt a’ Földes Ur, és Jobbágy közötti pörök Forognak fen , sem a' Földes Ur maga, sem Tisztjei soha Elölülők, vagy köz birák nem lehetnek, Elnökqt ugyan a' Földes Ur válaszhat, de csak Tábla Birót; — válaszhat két meghívottat is, kik azomban törvénytudók , és részre hajlás nélkül valók legyenek. Törvényes bizonyság mindenkor a’ vidékbéli Szolga Biró, Eskütt leend, s ezek szinte közbirói minémőségben szavazattal, fognak birni, a Tiszti Ügyész szavazat nélkül ugyan, de mindenkor jelen lészen, a’ Jobbágyok azomban más Ügyész-segedelmével is élhetnek, — végre a’ Jegyzőt, kiknek szavazata soha nem lesz, az Uraság válaszhatja ugyan, de saját Tisztjei, s Ügyésze illyen úri széken jegyzők nem lehetnek.

De nem számlálgatjuk- tovább azokat, mik az úrbéri viszonok eránt elhatároztattak , magok az alkotott Törvények fogják megmutatni, mik történtek a Jobbágyok terheinek enyhítésére, az önkénv korláto— 6 —