Alázatos Jelentése Az Ország Gyülési Követeknek, az Ország Gyülésének végső szakaszáról, és annak bérekesztéséről. / [s.l.] / [s.n.] / [1836]

felírásokra, cs Királyi váloszokra nézve is egyedül a magyar nyelvet kívánná megállapítani, ha pedig most midőn nyelvünk ügyét ismét egy nagy lépéssel előbbre vittük, Törvény által mondanánk ki azt, a’ mit a Királyi válosz első része foglal magában, honi nyelvünk a’ deák nyelv’ bilincseiből soha végképpen ki nem szabadulna, mert minden ebbéli törekvésünknek azt vetnék ellenére, hogy a’ két nyelven dolgozás most engedett előlépésünknek nyilván lii kötött, ’s elfogadott feltétele volt. Úgy készítettük el tehát a’ Törvényjavalatot hogy általa további haladásunknak útját el ne zárjuk, de ü Felsége ismételt felírásunkra sem fogadta el javallatunkat; sött az Ország Gyűlésének utolsó napjaiban kiadott Királyi váloszában újra kijelenté : hogy a’ Törvényt azon szavakkal kivánja szerkezteim , melyek a Nádori közben járás következésében kiadott Királyi váloszban foglaltatnak.

Csak néhány óránk volt még hátra az Ország Gyűlésének bérekesztéséig , s ezen néhány óra alatt elhatározó lépést kell vala tennünk, mert a Királyi válosznak jövendőnket is megkötő tartalmát el nem fogadhatták. Csak lebilincselt rabszolga, köthet ollyan alkut, mellyben szabadságának egykori lehetőségéről is lemond: hogy sorvasztó lánczainak sullyán némüleg környithessen, de a’ Nemzet Képviselői a’ Nemzet legszentebb sajátja felett illyen alkuba nem ereszkedhettek — nékünk egy elő lépésért honi nyelvünk egész jövendőjét feláldozni szabad nem volt. Csalódott reményeink égető fájdalmában elhatároztuk tehát, hogy mivel a’ Törvények deák szerkezete nem Törvény, csak gyakorlat szerint tartatott eddig is eredetinek, s a’ kéltségek esetében elhatározónak, ezen gyakorlatot pedig most e' jelen Ország Gyűlésének ellenkező ujjabb gyakorlata, melly a Nemzetnek O Felsége eleibe terjesztett köz kivánatából, s erre következett Kir. váloszból szármozott, egészen megmásolta, mi a most alkotott s ezután alkotandó Törvényeknek magyar szerkezetét fogjuk csak eredetinek, s elhatározónak elismérni, hogysem azomban bár melly előrevágó világos, vagy homályos kifejezésekkel a'Nemzeti nyelv előre haliadását gátoljuk, készebbek vagyunk inkább arra , hogy ez eránt Törvény ne is alkottassék. — Ez tüstént Országos határozata lön, de azon Válosztmánynak, melly a’ N. M. Magyar udvari Cancellariával a Törvények szerkezete felett értekezett, meghagyatott: hogy mi előtt e tiacározatról a N. M. Magyar udvari Uacellariát tudósítaná, igyekezzék a’ kérdés alatti Törvénynek olly szerkezetet eszközölni, melly aggodalminkat megszüntetve, azt a Nemzet részéről is elfogadhatóvá tegye. Eljárt ezen reá bizott tisztében az Országos Valosztmány, s igyekezete szerentsésen sikerülvén, a' Törvény kedvezőbb szerkezete elkészült, ’s Ö Felsége által helyben is hagyatott.

Felterjesztettük ezeken kiviil folyó esztendei Mártius’ 16-án költ 's /• alatt alázatosan ide mellékelt, felírásunkban mind azokat, mik a honi nyelv ügyében Nemzetünknek igazságos kivánati valának. — A’ Királyi válasz, melly ezekre érkezett, s mellyet 2 ./■ alatt szinte alázatosan ide zárunk, kivánatink nagy részét vagy elmellőzte, vagy meg. tagadta, de voltak ezen Királyi válosznak is némelly kedvezőbb pontjai , mellyeket a' mennyire meghatározottak valának , s valóságos előre lépést foglaltak magokban, szinte azon Törvénybe iktattunk. Ezek között következéseire nézve legfontosabb az: hogy ezentúl a' Királyi Tábla előtt is magyarul lehet a pöröket kezdeni, s folytatni, —most leg. alább egyedül ön Hazánk fiaitól függ: hogy Ítélő székeink nyelve is Magyar légyen.

És így buzgó öröm érzéssel mondhatjuk el: hogy a’ miket ezen Örs ág Gyűlése a’ honi nyelyvnek ügyében eszközlött Hazankra, es Nem— 3 —