Felséges Első Ferentz austriai tsászár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Pozsony szabad királyi városába 1811-dik esztendőben, kis-asszony havának 25-dik napjára rendeltetett Magyar ország gyűlésének jegyző könyve (Pozsony, 1811-1812)

1811-1812 / 53. ülés

SESSIO Lili. 6?7 Göniör Vármegye Követjével sem lehet egy értelemben azon szónak; „invius” liozzá teteiével, mind azon okból, a’ mellyet Veszprém Várme­gye Követje előadott, mind pedig azért ; mert tsak ugyan mi vagyunk a’ privatusoknak képviselői ; már pedig még magunk önkent adni nem akarunk, nem kénszerít sen­ki-is — mind ezekre való nézve az elő fordult Tzikkelyeket úgy óhaj­totta meghagyatni, a’ mint már az utói só Ölesben elhatároztatlak — a’ minthogv meg-is hagyattak. Folytattatván a’ tanátskozásba vett munka, azon Tzikkely eránt, melly így kezdődik : „Utut cnim as* seratur tje Month Vármegye Követ- jének a’ volt az észre vétele: hogy ezen Tzikkelyben igen generaliter említetik a’ cursus” és mint egy e- rösítelik , hogy minden curou-nak befolyása volna a’ belső dolgokra, a’ melly állítás meg nem áll; mert a’ külső kereskedést igazgató cnr- su>nak nintsen semmi béfolyása a’ belső dolgokra, hanem azon Cur- susnak, a’ melly et a’ Bet-i Keres­kedők készítenek a’ publicum ostoro­zására; kívánta ugyan ennek világo­sabb értelmére hozzá adatni ezeket: .,eo magis, quod hic non cursus ille reads, qui quoad Commercium externum regulatio- nem dit,et qui ad domestica nec irflui ; sed cursus ita dictae Bursae Viennensis pau­corum solum speculationi cum flagellatione populi subserviens intclligi debeat ” — ja­vasolja periig eztaz-is: ne hogyr a’ 3-dik pont eránt talp kövét megves­sük a’ Bét>i Scálának. Különböző értelemben voltak ez eránt a' Státusok: némellvek e­j zen hozzá adáshoz hozzá állottak azt állítván: bogy a’ külső kereske­dést igazgató Cursusnak van helye, és szükséges-is, hanem ezen Tzik­kelyben a’ Bétsi Cursust, a’ melly o-toroz bennünket, kell említeni. hic sint quorumvis piivatorum He-' praesentantes, hi» vero invitis, ne­mo est, qui ros ad subsidia cogat. Quare attactos § phos sine immuta­tione svadebet approbari, quemad­modum etiam adprcbati sunt. Continuata Sciipti hujus Circu­laris lectione: intuitu §-phi ,, Utut enim asseratur &c. ” id observabat Co­mitatu^ Honthensis Nunciys, quod isthic nimis generice dicatur, cur sum ad pretia re; um intraregnana influxum non habuisse; discrimi­nandum enim existimabat cursum Commercii externum, ab eo, quem Bursa quaestorum Viennensis cum flagellatione publici , de tempore in tempus edebat ; ad sensum ita­que hunc clarius exprimendum.haec addi proponebat: eo magis, quod hic non cursus ille reális, qui quoad Com­mercium externum regulationem dat, et qui ad domestica non influit, sed cursus ita di­ctae Bursae Viennensis, paucorum solum speculationi, cum flagellatione populi sub­serviens intelligi debeat hoc vero ea etiam svaderi consideratione , ne quoad punctum BB. Propositionum 3-tium fundamentum ponatur sca­lae Viennensi. Diversam alii fovebant senten­tiam. cursui ad Commercium exter- numtrelato umnino locum dari pos- se existimantes; sed isthic cursum illum Bursae Viennen-is, quo fla- •gellamur, perstringendum arbitra bantui*. Alii

Next

/
Thumbnails
Contents